Neil deGrasse Tyson

Neil deGrasse Tyson (Bronx, 1958. október 5. –) amerikai asztrofizikus, író és tudományos ismeretterjesztő személyiség, jelenleg a Hayden Planetárium igazgatója, illetve az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársa. A 2014-ben indult Kozmosz: Történetek a világegyetemről című ismeretterjesztő sorozat műsorvezetője, amely az eredeti, 1980-as, Carl Sagan által megalkotott Kozmosz: Személyes utazás című sorozat hagyományait viszi tovább.

Neil deGrasse Tyson
Született	1958. október 5. (65 éves) Manhattan
Állampolgársága	amerikai
Szülei	Sunchita Tyson
Foglalkozása	asztrofizikus tudományos ismeretterjesztő
Iskolái	Harvard Egyetem Texasi Egyetem (Austin) The Bronx High School of Science Harvard Főiskola Columbia Egyetem (–1991, PhD, asztrofizika)
Kitüntetései	NASA Distinguished Public Service Medal Fellow of the Committee for Skeptical Inquiry Science Writing Award Isaac Asimov Science Award (2009) Knight Innovation Award (2015) NAS Public Welfare Medal (2015) Dwight Nicholson Medal for Outreach (2017) Hubbard Medal (2017) Stephen Hawking Medal For Science Communication (2017) Carl Sandburg Literary Award (2018)
Neil deGrasse Tyson aláírása
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Neil deGrasse Tyson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fiatalkora

Tyson a szociológus Cyril deGrasse Tyson, és a gerontológus Sunchita Marie (Feliciano) Tyson középső gyermeke, két testvére van. New Yorkban, Bronxban nevelkedett. Kilencéves korában jutott el a New York-i Hayden Planetáriumba, s ezt követően szenvedélyévé vált a csillagászat. „Az univerzum választott engem, nem volt beleszólásom a dologba” – magyarázta elhivatottságának spirituális vetületét egy interjúban. Kamaszkorában már elhivatottan tanulmányozta a csillagokat, 15 évesen pedig egy kis népszerűséget szerzett azzal, hogy órákat is tartott a témában.

Élete meghatározó élménye volt, amikor 1975-ben, 17 évesen, találkozott Carl Sagannal, melyet a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat 1. részében is felelevenít. A történtekre így emlékszik: „Én csak egy bronxi kamasz voltam, Carl pedig akkor már elismert tudós, de így is látott bennem fantáziát, és meghívott az ithacai Cornell Egyetemre, ahol tanított. Attól a naptól kezdve már nemcsak azt tudtam, hogy milyen tudóssá szeretnék válni, de azt is, hogy milyen emberré.”

Tanulmányait a Harvard Egyetemen, az austini Texas Egyetemen és a Columbia Egyetemen végezte.

Munkássága

Tyson kutatási területei főként a kozmológiára, a csillagkeletkezésre, a csillagfejlődésre és a galaktikus csillagászatra koncentráltak. Számos tisztséget töltött be olyan intézményeknél, mint a Marylandi Egyetem, a Princeton Egyetem, az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Hayden Planetárium. Emellett népszerű könyveket írt csillagászat témakörben és publikált a Natural History magazinban is.

A Hayden Planetárium igazgatójaként ellenezte, hogy a kiállításokon a Plútó Naprendszerünk kilencedik bolygójaként szerepeljen. Tyson ezt azzal magyarázta, hogy szeretné, ha a Naprendszer objektumait közös tulajdonságaik alapján csoportosítanák, együtt a Föld-típusú bolygókat, együtt az óriásbolygókat és együtt a Plútóhoz hasonló törpebolygókat. Mint arról később a vele készített interjúkban beszámolt, ennek eredményeként számtalan gyűlölködő levelet kapott, főleg gyerekektől. Tevékenységének eredményeként a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. augusztus 24-én új bolygófogalmat alkotott, s ezzel a Plútó elveszítette „bolygó” besorolását. Tyson erre így emlékszik: „Egy darabig nem voltunk túl népszerűek a Hayden Planetáriumban.”

2007-től Tyson rendszeresen feltűnt a History Channel nevű televíziós csatorna A Világegyetem című ismeretterjesztő sorozatában.

Karrierje során 17 tiszteletbeli doktori címmel jutalmazták.

2018-ban Tyson, saját magát alakította Bill Nye tudós társával vendégszerepelőként az Agymenők című amerikai vígjátéksorozat utolsó évadjának első epizódjában.

Világnézete

Világnézetével kapcsolatban Tyson a következőket mondta: „Az embereket nagyon érdekli a vallással, a spiritualizmussal vagy az Istennel kapcsolatos álláspontom, így ha találnom kellene egy szót, ami a leginkább leírja ezeket, az az agnoszticizmus… de végül inkább egyáltalán nem lennék benne semmilyen kategóriában.” 2009-ben egy beszélgetés alkalmával így nyilatkozott: „Nem értek egyet az ateisták azon állításával, hogy a közösségük része vagyok. Nincs se időm, se energiám, se érdeklődésem arra, hogy így viselkedjek… Nem próbálom megtéríteni az embereket. Ez nem érdekel.”

Tyson is osztja Carl Sagan meggyőződését, hogy a kozmikus perspektíva lehet az, amely megmentheti a Földet és az emberiséget is. „Azok az emberek, akik igazán felfogják a kozmikus perspektívát, soha nem fognak háborúba vezetni embereket. Mert ez egyszerűen nem történhet meg. Ha megvan a kozmikus perspektívánk, és itt ez a kis Földnek nevezett porszem, akkor azt kérdezzük, ’Mégis mit akarsz csinálni? Itt vagy, egy képzeletbeli vonal egyik oldalán a homokban, és meg akarod ölni az embereket a túloldalon, miért is?’ A kozmikus perspektívát nem hordozza magában elég ember ebben a világban. Pedig az egész életünket megváltoztatná.”

Amikor 2008-ban a Time magazin arról kérdezte, az univerzummal kapcsolatban mi a legmeghökkentőbb tény, amelyet megosztana az emberekkel, Tyson így fogalmazott: „Amikor felnézek az égre, és igen, tudom, hogy részei vagyunk ennek az univerzumnak, hogy benne vagyunk az univerzumban, de talán ennél a két ténynél sokkal fontosabb, hogy az univerzum bennünk van. Amikor ezen gondolkodom, felnézek az égre – sokan kicsinek érzik magukat, mert az univerzum nagy, és ők kicsik, de én nagynak érzem magam, mert az atomjaim azokból a csillagokból jönnek.”

Magánélete

Tyson jelenleg Manhattanben él feleségével, Alice Younggal, és két gyermekükkel.

Magyarul megjelent művei

• Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk; ford. Laki Mihály; Kossuth, Bp., 2017
• Terítéken a világegyetem. Asztrofizika mindenkinek; ford. Sódor Ádám; Kossuth, Bp., 2018