Wikipédia

Nemeskolta

magyarországi község Vas vármegyében
Nem tévesztendő össze a következővel: Kolta (település).

Nemeskolta (1899-ig Kolta) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Nemeskolta
Nemeskolta központja a 8442-es úttal, kelet felé nézve
Nemeskolta központja a 8442-es úttal, kelet felé nézve
Nemeskolta címere
Nemeskolta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Imre (független)[1]
Irányítószám9775
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség372 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 16° 46′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 31″, k. h. 16° 46′ 02″
Nemeskolta (Vas vármegye)
Nemeskolta
Nemeskolta
Pozíció Vas vármegye térképén
Nemeskolta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskolta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Szombathelytől 17 kilométerre délkeletre fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Vasszécseny, északkelet felől Csempeszkopács, délkelet felől Rábatöttös, dél felől Gyanógeregye, nyugat felől pedig Sorkifalud.

Megközelítése szerkesztés

A községen, annak főutcájaként a 8442-es út húzódik végig, nagyjából kelet-nyugati irányban, közúton ezen érhető el Csempeszkopács és Sorkifalud irányából is. Északi külterületei között elhalad még a 8703-as út is.

Az ország távolabbi részei felől a 8-as, majd a 87-es főutakon érhető el a legegyszerűbben, utóbbiról Csempeszkopácsnál kell nyugat felé letérni.

Érdekesség, hogy a települést (egy külterületi, a 87-es úthoz közel eső részen) érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3]

Nevének eredete szerkesztés

Neve a szláv Kolta személynévből származik, melynek előzménye a Mikolas személynév, előtagja köznemesi lakosságára utal. Innen származik a Koltay család.

Története szerkesztés

 
A római katolikus templom
 
Az evangélikus templom

Nemeskolta Árpád-kori település. Első említése 1280-ból való, 1288-ban pedig Kolta néven említitték. Az egykor kisnemesek által lakott község lakossága részben katolikus, részben evangélikus. A falu korábban két falurészre, Kis- és Nagykoltára oszlott, egy időben Kétkoltának is nevezték. A trianoni békeszerződés előtt vas vármegye vasvári járásához tartozott. 1910-ben 646 lakosából 644 magyar volt, melyből 306 római katolikus, 328 evangélikus, 10 izraelita volt.

E faluból származik a Vas vármegye történetében jelentős szerepet betöltő Koltai Vidos család. A faluban álló klasszicista kúriájukat az 1800-as évek elején építették. Később az 1860-as években a kúriát kastéllyá alakították át. Utolsó tulajdonosa Németh Mária a két világháború között élő ünnepelt operaénekesnő volt, 1935-ben itt forgatták a "Halló Budapest" című játékfilmet is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szabó Kálmán (független)[4]
  • 1994–1998: Farkas Imre (független)[5]
  • 1998–2002: Farkas Imre (független)[6]
  • 2002–2006: Farkas Imre (független)[7]
  • 2006–2010: Farkas Imre (független)[8]
  • 2010–2014: Farkas Imre (független)[9]
  • 2014–2019: Farkas Imre (független)[10]
  • 2019-től: Farkas Imre (független)[1]

Nevezetességek szerkesztés

A falu közepén napjainkban álló romantikus stílusban épült templomot 1865-ben építették Ybl Miklós tervei szerint. Oltárképe Szent Márton püspököt ábrázolja.

  • Vidos-kastély - A Koltai Vidos család faluban álló klasszicista stílusban épült kúriája az 1800-as évek elején épült. Később az 1860-as években a kúriát kastéllyá alakították át. A kúria utolsó tulajdonosa Németh Mária a két világháború között élő ünnepelt operaénekesnő volt, 1935-ben itt forgatták a "Halló Budapest" című játékfilmet is.
  • Evangélikus templom

Híres emberek szerkesztés

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
351
346
346
349
357
372
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,2%, református 3,1%, evangélikus 25,4%, felekezet nélküli 4% (9,9% nem nyilatkozott).[11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  10. ↑ Nemeskolta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  11. ↑ Nemeskolta Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemeskolta&oldid=25858741”