A nikkelin a szulfid- és rokon ásványok osztályába tartozó nikkel-arzenid ásvány. Kristályai hexagonális rendszerben alakulnak ki, apró termetűek, dipiramisos kristályalakban tömegesen, vaskos kifejlődésűek, a kristályalak ritkán ismerhető fel. Jellegzetes a világos rézvörös színe felületén rendszerint barna vagy szürke futtatott elszíneződéssel. 1694-ben Németország területén a Harz-hegységben már bányászták és vörös nikkelércnek nevezték. Az ásvány analitikus leírása az elnevezőtől F.S. Bendaut minerológustól származik, melyet 1832-ben ismertettek. Fontos nikkelérc, melynek arzén tartalmát is hasznosítják.

Nikkelin
Általános adatok
Kémiai névnikkel-arzenid
KépletNiAs
Kristályrendszerhexagonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzulfid- és rokon ásványok
Alosztály1:1 típusú fém-szulfidok és rokonaik
CsoportNikkelincsoport
Azonosítás
Megjelenéstömött vaskos tömegek
Színrézvörös szürkén futtatott
Porszínbarnásfekete
Fényfémfényű
Átlátszóságopak
Keménység5,0-5,5
Hasadásrossz
Töréskagylós
Sűrűség7,7-7,8 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikkelin témájú médiaállományokat.
Kémiai összetétele:

Keletkezése szerkesztés

Magas hőmérsékletű hidrotermás, magmatikus folyamatokban keletkezik, rendszerint kobalt és bizmut ércesedésekkel együtt jelenik meg.

Hasonló ásványok: termésbizmut és pirrhotin.

Előfordulásai szerkesztés

Jelentős előfordulásai találhatóak: Németország területén Hessen, Türingia tartományokban és a Fekete-erdő vidékén. Csehország területén Jáchymov közelében, Szlovákiában Dobsina környékén.Kanadában Ontario tartomány Gowganda város közelében. Előfordulásai ismertek az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia szövetségi államában, Japán és Argentína területén.

Kísérő ásványok: bizmutin, kloantit, kobaltin és smaltin.

A Mecsek déli előterében Bakonya és Kővágószőlős közelében poligén ércesedés található melyben több más ásvány társaságában a nikkelint is kimutatták. Ipari jelentősége nincs, ásványtani jelentőségét az előfordulás sokfélesége adja.

Források szerkesztés