Wikipédia

Nyírkércs

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Nyírkércs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Nyírkércs
Nyírkércs címere
Nyírkércs címere		 Nyírkércs zászlaja
Nyírkércs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállásközség
PolgármesterRostás János Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4537
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség697 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 45″, k. h. 22° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 45″, k. h. 22° 02′ 55″
Nyírkércs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírkércs
Nyírkércs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírkércs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkércs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Nyírkércsről szól. Hasonló címmel lásd még: Kér (egyértelműsítő lap).

Fekvése szerkesztés

A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától mintegy 36 kilométerre kelet-északkeletre, Baktalórántházától 4 kilométerre északnyugatra.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Laskod, északkelet felől Nyírjákó, délkelet felől Baktalórántháza, délnyugat felől Levelek, nyugat felől Nyíribrony, északnyugat felől pedig Ramocsaháza.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, Baktalórántháza vagy Ramocsaháza érintésével, a 4104-es úton.

Története szerkesztés

Nyírkércs a környék egyik legrégebbi települése. Neve a Kér törzsnévből keletkezett.

A község keletkezése a 10. századra tehető, telepítés formájában. Első lakói katonáskodó várjobbágyok voltak.

A 13. század végén a borsovai várispánság tartozéka volt.

A település neve V. István 1282-ben kelt oklevelében bukkan fel először. Az okirat szerint a kiskércsi kétekényi földet, melyet Laskod határából szakítottak ki, Bogdai (Baktai) Illés (comes) ispán kapta, aki azt továbbadományozta két serviensének. A falu önállósodása és Laskodtól való elszakadása csak a 14. században következett be.

A település a 14. században két részből, Alsó- és Felsőkércs-ből állott. A Kércsy-családnak Alsókércsen voltak birtokai, s itt volt kúriájuk is. A településen még Lónyai Andrásnak és a Jármy család-nak volt birtoka.

A község a 18. század. közepén újratelepült, ekkorra már a falu Alsó- és Felsőkércs formája nem észlelhető.

Nyírkércs Baktalórántháza nagyközségi közös tanács társközsége volt, 1990-ben önállóvá vált, Nyírjákóval közös körjegyzőséget működtet.

A falunak 8-tantermes iskolája, óvodája, idősek napköziotthona, bentlakásos idősek otthona is van.

A település lakossága főként mezőgazdaságból él.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Csoma Tiborné (független)[3]
  • 1994–1998: Csoma Tiborné (független)[4]
  • 1998–2002: Csoma Tiborné (független)[5]
  • 2002–2006: Csoma Tiborné (független)[6]
  • 2006–2010: Csoma Tiborné (független)[7]
  • 2010–2014: Csoma Tiborné (független)[8]
  • 2014–2019: Csoma Tiborné (független)[9]
  • 2019–2022: Rostás János Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2022-től: Rostás János Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület – egyelőre tisztázatlan időpontban – feloszlatta magát. A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is tarthatta posztját.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
826
806
804
763
702
697
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 47,5%, görögkatolikus 12,7%, felekezeten kívüli 0,5% (14% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református temploma - eklektikus stílusban 1896-ban épült, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által.
  • Római katolikus temploma - 1997-ben épült fel. Mária képét az egri érsekség adományozta. Szentségtartója népi fafaragó műve, a márványból készült oltárasztal német hívek adománya. A háromrészes oltárkép Küzmös Enikő festőművész alkotása.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nyírkércs települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ Nyírkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nyírkércs Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírkércs&oldid=25807949”