Wikipédia

Nyírtass

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Nyírtass község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Nyírtass
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
Nyírtass címere
Nyírtass címere		 Nyírtass zászlaja
Nyírtass zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterJenei Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4522
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1794 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 02′Koordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 02′
Nyírtass (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírtass
Nyírtass
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtass weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtass témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Nyírség középső-északi részén fekszik, Kisvárdától 12 kilométerre dél-délnyugati irányban. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Ajak, északkelet felől Gyulaháza, kelet felől Nyírkarász, délkelet felől Petneháza, dél felől Laskod, délnyugat felől Ramocsaháza, nyugat felől Berkesz és Gégény, északnyugat felől pedig Pátroha.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely a belterületének északi széle közelében halad el. Dombrád felől a 3828-as úton érhető el, főutcája a főútból ennek folytatásaként kiágazó 41 103-as számú mellékút; Laskoddal egy számozatlan, alsóbbrendű út köti össze, és a határszélén délnyugaton elhalad még a 3837-es út is.

Vasútvonal nem érinti.

Nevének eredete szerkesztés

A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok szerint Tas honfoglaló vezérről kapta. Anonymus szerint Tas vezér „…a meghódolt nép kérelmére, vásárhelyet állítva a Nyír és a Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adta, melyet máig is Tasvásárhelynek neveznek”.

A Nyír előtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Erről az eseményről az említett napon felvett rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve ad számot: „Községi jegyző előterjeszti a vármegye alispánjának 23972/1908. számú rendeletével leküldött Szabolcs vármegye községei nevének törzskönyvezett jegyzékét – s ezzel egyidejűleg a Kisvárdai Járás Szolgabírói Hivatalának 7903 K/908 számú rendeletét, melyet ezen határozatából kifolyó intézkedések céljából adott ki.” A 76/1908. Képv. 2349 K. határozatból: „A Thass községnek Nyírtassra történő elnevezését a Képviselő-testület – bár fájdalommal – tudomásul veszi.”

Története szerkesztés

Már 1200 körül jelentősebb település. A község királyi tulajdonban volt. V. István óta két kun vitéz, Iteg és György birtoka volt. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Akkor lakatlan volt, de temploma a Szent Szűz tiszteletére építve már állott. Másik részében is kunok laktak, ők 1322-ben Magyar Pál gimesi várnagynak adták el birtokrészüket.

1416-ban Ólnodi Czudar Péter bán kapta meg a területet a királytól, így a 15. században a Czudar család tulajdona volt. A 15. század végén már a királyné birtoka volt, majd hosszú pereskedés után királyi adományként a Várdai/Kis-várdai/ családhoz jutott nagy része. 34 dézsmafizető jobbágyával (mintegy 171–180 fő) fontos helynek számított.

1611 után a két Várdai/Kis-várdai lány révén bedeghi Nyáry Pál és Melith Péter szerezte meg tulajdonul. A 17. században a Serédyeknek, a Palaticzoknak kúriája is volt itt.

A század végén újabb osztozkodás révén a Drugeth, a Lónyay, a Zichy és az Esterházy család is birtokolt részeket az oppodiumnak (mezővárosnak) nevezett településből. A 18. század elején a falu teljesen elnéptelenedett, tulajdonosai közbirtokosságot alkottak. Jósa István 1714-ben lengyeleket telepített be a faluba, amely ettől kezdve elvesztette mezővárosi jogállását. A 19. század közepén 23 nemesi birtokosa és 1150 lakója volt. A falut 1835-ben földrengés pusztította el. Mai határába olvadt be a Köpetelke nevű birtok, melynek tulajdonosát 1324-ben a tassi határjáró oklevél már említi.

A 20. század elején 290 lakóháza és 2110 lakosa volt (csaknem annyi mint most). Nevezetesebb úrilakok 1800-as évek végéről: gróf Vay Tiboré, Jármy Andoré, Detrich Miklósé. Egy időben nagyközség volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szemán Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Magyar István (független)[4]
  • 1998–2002: Papp László (független)[5]
  • 2002–2006: Papp László (független)[6]
  • 2006–2010: Papp László (független)[7]
  • 2010–2014: Jenei Erzsébet (független)[8]
  • 2014–2019: Jenei Erzsébet (független)[9]
  • 2019-től: Jenei Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]

Érdekesség, hogy a településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson kilenc jelölt indult a faluvezetői posztért.[4] (Ennél több, 11 jelölt csak a szomszédos Pátroha polgármesteri címéért indult abban az évben.) A következő, 1998. október 18-án megtartott polgármester-választáson még több, tíz jelölt indult a polgármesteri posztért.[5] (Ennél több, 12 jelöltre abban az évben az egész országban csak Hatvanban akadt példa.)

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2063
2050
2021
1942
1902
1863
1775
1794
20132014201520192020202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,2%, református 20,5%, görögkatolikus 20,6%, felekezeten kívüli 1,7% (28,4% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,1-0,1% lengyelnek, németnek, görögnek és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 22,9% református, 18,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 5,2% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

Nyírtass nevezetességei közé tartozik a római katolikus, a görögkatolikus és a református templom; az általános iskola épületével egybekötött kastély, a polgármesteri hivatal, és az ezredfordulón átadott park, Tas vezér turullal ékesített lovas szobrával.[13]

  •  
    A református templom
  •  
    A Tas vezér általános iskola a kastéllyal

Ismert személyek szerkesztés

Zsidóság szerkesztés

 
Meshulim Feish Segal Lowy II. rabbi

Valaha jelentős zsidó lakosság élt Nyírtasson, az utóbbi években pedig zarándokok sokasága érkezik ide a világ minden pontjáról, hogy emlékezzenek a haszid zsidó ősökre. A tervek szerint a zarándokok fogadására a Hácár Hákodes Tass Alapítvány egy folyamatosan üzemelő zarándokházat építtet föl a községbe érkezők számára a Bem utcában, a zsidó temető közelében.[14] Kanadában létezik egy Tosh nevezetű haszid település Montreal közelében (Tosch Nyírtass jiddis neve), amelyet a Nyírtassról elszármazott Meshulim Feish Segal Lowy II. (Lőwy Ferenc, 1921–2015) rabbi hozott létre, s ahol a nyírtassi csodarabbi leszármazottai és hívei élnek.[15][16]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Nyírtass Helységnévtár
  12. ↑ Nyírtass Helységnévtár
  13. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  14. ↑ Ilyen lesz a Nyírtass Zarándokközpont. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  15. ↑ Rabbinikus csodák és csodás rabbik. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  16. ↑ Tosh, Between Earth and Moon: A Hasidic Rebbe’s Followers and his Teachings (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 19.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírtass&oldid=26601710”