Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov

szovjet színész

Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov (Szentpétervár, 1903. július 27.Leningrád, 1966. szeptember 14.) szovjet színész, ötszörös állami díjas, Lenin-díjas.

Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov
Született1903. július 14.[1][2]
Szentpétervár[3][4]
Elhunyt1966. szeptember 14. (63 évesen)[1][4][2][5][6]
Leningrád[4]
Állampolgársága
HázastársaNyina Nyikolajevna Vejtbreht (1929–1966)
Foglalkozása
  • színházi színész
  • filmszínész
  • politikus
  • színész
Tisztségea Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja
IskoláiRussian State Institute of Performing Arts (–1926)
Kitüntetései
  • emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • Medal "In Commemoration of the 250th Anniversary of Leningrad"
  • a Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Érdemes Művésze (1937)
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje (1938. március 23.)
  • Lenin-rend (1939. február 1.)
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze (1939. március 11.)
  • Sztálin-díj (1941)
  • Sztálin-díj (1946)
  • a Szovjetunió népművésze (1947. február 26.)
  • Sztálin-díj (1950)
  • Lenin-rend (1950. március)
  • Sztálin-díj (1951)
  • Sztálin-díj (1951)
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje (1963)
  • Lenin-díj (1964)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeTyihvini temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1918–1965
Műfajok

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Már 1918-ban statisztált a Mariinszkij Színházban. 1922-ben a Pantomim Színházhoz szerződött, ahol kitűnően hasznosította kedvező testi adottságait: nyurga termetét, hihetetlen ruganyosságát. 1923-ban beiratkozott a leningrádi színiiskolába. Itt alakított ki két évfolyamtársával, Borisz Petrovics Csirkovval és Pjotr Berjozovval későbbi nagy sikerű varieté- és cirkuszszámát, a Zoro, Huru és Charlie Chaplint. 1926-ban a leningrádi Ifjúsági Színház tagja lett. Később operettekben lépett fel, majd a Komédia vándorszínházhoz került. 1927-től szerepelt filmekben. 1933-ban hívták meg a Puskin Színházhoz. Tehetsége az 1930-as évek közepétől bontakozott ki, amikor egész sor, immár klasszikus értékű alakítással hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ilyen volt pl. a Viharos alkonyat érzelemgazdag Polezsajev professzora, a Grant kapitány gyermekei (1938) hórihorgas, bogaras Paganelje, a Nagy Péter (1937) apja ellen lázadó Alekszej cárevicse, Makszim Gorkij a Lenin 1918-ban (1939), Alekszandr Nyevszkij herceg A jégmezők lovagjában (1938), a cár a Rettegett Ivánban.

Munkássága szerkesztés

A könnyű műfajtól jutott el a drámáig. Szuggesztív erő, mélyről jövő átélés és hiteles, aprólékos jellemformálás tette emlékezetessé játékát. Humora könnyed, némileg excentrikus volt. Híres sokat emlegetett szerepe még a Rettegett Iván (1944-46), Don Quijote (1957), a bús képű lovag, és a Minden az embereké marad (1964) Dronov professzora.

Magánélete szerkesztés

1929-1966 között Nyina Nyikolajevna Vejtbreht volt a felesége. Egy gyermekük született.

Filmjei szerkesztés

Kötetei magyarul szerkesztés

  • Egy szovjet színész feljegyzései; Művelt Nép, Bp., 1951
  • Kulisszák mögött, kamerák előtt. A színész munkájáról fiataloknak; ford. Nemes G. Zsuzsanna; NPI, Bp., 1982

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Черкасов Николай Константинович, 2015. szeptember 28.
  5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven)

Források szerkesztés

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 215.-216. old.

További információk szerkesztés