Nyolcosztatú virágállatok
A nyolcosztatú virágállatok (Alcyonaria, régebben Octocorallia) a csalánozók (Cnidaria) törzsébe sorolt virágállatok (korallok, Anthozoa) osztályának egyik alosztálya mintegy kétezerötszáz leírt fajjal (ez a virágállatok fajainak közelítőleg egyharmada).
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hicksonella sp.
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||||
|
szövegben | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nyolcosztatú virágállatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nyolcosztatú virágállatok témájú kategóriát. |
A virágállat név arra utal, hogy ezek a helytülő (szesszilis) állatok gyakran élénk színűek, és a szájnyílásukat körülvevő tapogatókoszorú virágszirmokra emlékeztet.
Származásuk, elterjedésük szerkesztés
Valamennyi fajuk tengeri; jellemzően melegtengeri. Gyakoriságuk a trópusoktól a sarkkörök felé közeledve csökken. Brakkvizekben még előfordulnak, de édesvízbe egyetlen fajuk se települt át.
Megjelenésük, felépítésük szerkesztés
A legtöbb faj közös jellemzője, hogy az űrbelüket nyolc válaszfal (szeptum) tagolja. Ugyancsak nyolc tapogatójuk van, és ezek mindig cimpások.
Nagy ivarsejteik feltűnően kiállnak a válaszfalak síkjából, és nyeles fürtökként csüngenek a gasztrális üregbe.
A vázképző fajok vázukat egészen sajátos módon alakítják ki: a külső hámréteg (ektoderma) sejtjei beszivárognak az ektoderma és az entoderma közét kitöltő mezogloeába, és ott a szaruhoz hasonló anyagot vagy meszet választanak ki. A mész 0,01–10 mm hosszú tűk (szkleritek) formájában kristályosodik. Ezek vagy szabadon állnak a mezogloeában, vagy összenőnek egymással, és így összefüggő, szilárd struktúrát hoznak létre. A szilárd vázú fajok a korallszirtek felépítésében is részt vesznek.
Egyes taxonjaikat talpkorong rögzíti az aljzathoz, mások belefúródva stabilizálják helyzetüket. Csalánszerveik kicsinyek, az emberre teljesen ártalmatlanok, ezért nyugodtan megfoghatók, kézbe vehetők.
Életmódjuk, élőhelyük szerkesztés
A fajok elsöprő többsége helytülő-szűrögető életet él. Szinte mindig telepesek, a legnagyobb telepek akár 3 m magasak is lehetnek. Formájuk igen változatos: lehetnek húsos-lebenyes jellegű képződmények, ág-, illetve tollszerű alakzatok vagy legyezőszerűek. A telepekben az egyes egyedek űrbelei összeköttetésben állnak egymással.
Rendszertani felosztásuk szerkesztés
Rendszertani felosztásuk nem egyértelmű. Az általunk megadott rend nagyjából a WoRMS rendszerének 2016. szeptember 18-i állapotát követi. Eszerint az alosztályt három rendre tagolják:
- szarukorallok (Alcyonacea) rend 6 alrenddel, 3 alrendbe nem sorolt családdal és egy besorolatlan nemmel,
- Helioporacea rend 2 családdal,
- tengeritollak (Pennatulacea) rend 2 alrenddel, valamint 5 recens és egy kihalt, alrendbe nem sorolt családdal.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 30.
- Urania Állatvilág I. Alsóbbrendű állatok. Második, változatlan kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. 96, 109. old.
