Nyurba
Nyurba (oroszul: Нюрба) város Oroszországban, Jakutföldön, a Nyurbai járás székhelye. Az eredetileg Leninről elnevezett járást 1992-ben nevezték át mai nevére.
| Nyurba (Нюрба) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Jakutföld | ||
| Irányítószám | 678450 | ||
| Körzethívószám | 411 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9786 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyurba
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 63° 17′, k. h. 118° 20′Koordináták: é. sz. 63° 17′, k. h. 118° 20′ | |||
Nyurba
Pozíció Jakutföld térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyurba témájú médiaállományokat. | |||
.gif)
Népessége: 10 157 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése szerkesztés
Jakutszktól 846 km-re (vagy 812 km-re) északnyugatra, a Viljuj (a Léna mellékfolyója) bal partján helyezkedik el. A városon át vezet a – csak részben elkészült – „Viljuj” nevű A331-es főút.
Története szerkesztés
A 18-19. század fordulóján a mai város helyén még tó volt. 1824-ben csatornát ástak, a tó vizét levezették a Viljujba, és a kiszáradt helyen kis települést hoztak létre. A mai falut 1930-ban alapították. Már az 1950-es években megkezdődött a terület geológiai feltérképezése, a lehetséges gyémántlelőhelyek felkutatása. 1952-ben földtani kutató expedíció bázisát rendezték be a településen, később helikopterek állomásoztak a határában. 1958-ban Nyurbát városi jellegű településsé, 1998-ban várossá nyilvánították.
Gyémántbányászat szerkesztés
1994-ben és 1996-ban két gyémánttartalmú kimberlit kürtőt fedeztek fel a járás területéhez tartozó ún. Nakini ércmezőn (Nakin a Márha bal oldali mellékfolyója). Kiaknázásukra az ALROSZA gyémántipari holding leányvállalataként 1997-ben ALROSZA-Nyurba néven részvénytársaságot alapítottak. A Nyurba székhelyű új cég az alapításakor szerződésben vállalta, hogy részt vesz a járás gazdasági és szociális problémáinak megoldásában, saját korszerű székházát is a városban építette fel. Kinézetre azonban Nyurba elsősorban falusi jellegű jakut település maradt, – ellentétben a korábban keletkezett Mirnij és Udacsnij „gyémántváros”-sal.
A nyurbai lelőhely ipari méretű kitermelése 2002-ben, az ahhoz viszonylag közeli botuobinszki kürtőé 2015-ben kezdődött. A lelőhelyen, Nyurbától kb. 200 km-re északra, a Nakin folyó torkolata közelében 600 fős munkatelep létesült. Ugyanott épült fel másfél év alatt a nagy teljesítményű dúsítóüzem, melyet 2003 augusztusában helyeztek üzembe.[3]
A részvényesek közgyűlése 2019. október 31-én elhatározta a cég feloszlatását (2020. december 31-i határidővel). A részvények 97,48%-át az ALROSZA holding birtokolja, a termelést is ennek az anyacégnek a különféle részlegei végzik.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Крупнейшая отрасль крупнейшего субъекта федерации в крупнейшем экономическом районе (Geografija c. folyóirat, 2008)
- ↑ Акционеры «Алроса-Нюрба» одобрили ликвидацию компании (Ysia.ru, 2019-11-05. Hozzáférés: 2019-12-15)
Források szerkesztés
- szerk.: A. P. Gorkin: Szlovar „Geografija Rosszii” (orosz nyelven) (1998)
- Нюрба (Mojgorod.ru)
- Isztorija Archiválva 2020. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Alrosanurba. ru, hozzáférés: 2019-12-14)
