Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal

vasútvonal

A Tiszántúlon fekvő Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza vasútvonal a MÁV 117-es számú, egyvágányú, (a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonallal közös) szakaszán villamosított mellékvonala a Tisza bal partja mentén. A vasútvonalon Ohat-Pusztakócs és Tiszalök között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3]

Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza vasútvonal
Bzmot motorvonat Tiszalök állomáson
Bzmot motorvonat Tiszalök állomáson
Az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal útvonala
Vonalszám:117
Vonal:Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza
Hossz:83 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal témájú médiaállományokat.
108 Füzesabony felé
0 Ohat-Pusztakócs
108 Debrecen felé
4 Nagymajor mh.
10 Tiszacsege
16 Cserepes mh.[1]
19 Kismargita mh.
21 Újszentmargita mrh.
28 Folyás mh.
30 Görbeháza mh.[2]
35 Polgár
42 Újtikos mh.
50 Reje mh.
51 Tiszadob mrh.
55 Tiszadada mrh.
60 Tiszalöki Vízművek mh.
megszünt kiágazás a Tiszalöki vízerőmű felé
Keleti-főcsatorna
61 Rázompuszta mh.
65 Tiszalök
109 Debrecen felé
68 Hajnalos mh.
72 Kisfástanya mh.
76 Tiszaeszlár mh.
78 Bashalom mh.
100c Szerencs felé
83 Görögszállás
3635
86 Ferenctanya
kiágazás a Magyar Honvédség üzeme felé
89 Nyírtelek
3636
92 Füzesbokor mh.
Sóstóhegy elágazás 100 Záhony felé
Bethlen Gábor utca
99 Nyíregyháza
116 Vásárosnamény felé
Simai út
100 Szolnok / 112 Nyíradony, 113 Mátészalka felé
Vasútállomás Tiszalökön
Több, mint 100 éves a tiszalöki vasútvonal

Történet szerkesztés

A Debrecen-Füzesabony-Ohat-Polgári HÉV társaság által épített Debrecen–Füzesabony-vasútvonalból Ohat-Kócsnál (mai neve Ohat-Pusztakócs) kiágazó, Tiszapolgárig (mai nevén Polgár) tartó szárnyvonalat 1891. augusztus 5-én nyitották meg.[4] A 34,9 km hosszú, síkvidéki jellegű vonal 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. Ugyanezen napon nyílt meg a társaság másik, Debrecen és Füzesabony közötti vasútvonala.

A Tiszapolgár állomástól Királytelek (mai nevén Görögszállás állomásig) tartó vonalszakaszt már a Tiszapolgár-Nyíregyháza HÉV társaság építette meg. Az előzőhöz hasonló vonalvezetésű és felépítményű vasútvonalat 1896. október 26-án adták át.[4] A Debrecen-Füzesabony-Ohat-Polgári HÉV társaság tiszapolgári, a MÁV királyteleki állomásait a csatlakozó vasútvonal miatt kibővítették.

Felépítmény szerkesztés

Görögszállás és Tiszalök közötti szakasz felépítménye 54 kg/fm sínrendszerű, hézagnélküli, vasbetonaljas, zúzottkő ágyazatú. Tiszalök és Ohat-Pusztakócs között a vágányzat jelentős részben elavult és egyben rendkívül vegyes sínrendszerű. A pályában „c”, „I”, 48 és 54 rendszerű sínszál egyaránt megtalálható. Szintén vegyes összetételű az alátámasztás is, a sínek talpfákra és különféle típusú betonaljakra kerültek leerősítésre. Az utóbbi szakaszon az elmúlt 30 évben átfogó felújítás nem történt.

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=csrp
  2. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gorb
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  4. a b dr. Horváth Ferenc: Hazai vasútépítések az 1876–1900 évek között. In Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig. Főszerk. dr. Kovács László. Budapest: (kiadó nélkül). 1996. 245., 261. o. = Magyar Vasúttörténet, 2. ISBN 963-552-313-0  

További információk szerkesztés