Olivier Messiaen (Avignon, 1908. december 10.Saint-Théoffrey, 1992. április 27.) francia zeneszerző, orgonista és ornitológus. Zenei nyelve félreismerhetetlenül egyedi; műveit mély áhítat, erő és tisztaság hatja át.

Olivier Messiaen
Olivier Messiaen 1986-ban
Olivier Messiaen 1986-ban
Életrajzi adatok
Született1908. december 10.
Avignon[1]
Elhunyt1992. április 27. (83 évesen)
Clichy
SírhelySaint-Théoffrey
Házastársa
  • Claire Delbos (1932 – 1959. április 22.)
  • Yvonne Loriod (1961–2010)
SzüleiCécile Sauvage
Pierre Messiaen
IskoláiPárizsi Konzervatórium (1919–)
Pályafutás
Műfajok
Hangszerorgona
Díjak
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje
  • a Koronarend parancsnoki fokozata
  • Hamburgi Bach-díj (1979)
  • Erasmus-díj (1971)
  • Léonie Sonnings musikpris (1977)
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1975)
  • Berliner Kunstpreis (1984)
  • Wihuri Sibelius Prize (1971)
  • Kyoto Prize in Arts and Philosophy (1985)
  • Ernst von Siemens Music Prize (1975)
  • honorary doctor of the University of Sydney
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • 11050 Messiaen
Tevékenységzeneszerző, zeneművész, ornitológus
KiadókDeutsche Grammophon
IPI-névazonosító00020601152
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivier Messiaen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Avignonban született Cécile Sauvage költőnő és Pierre Messiaen angoltanár, Shakespeare-műfordító idősebb gyermekeként. A párizsi Conservatoire-ban orgonát Marcel Duprétől, zeneszerzést Charles-Marie Widortól, majd Paul Dukastól tanult. 1931-től haláláig (azaz 61 évig) a párizsi Sainte-Trinité templom orgonistája volt.

A második világháborúban besorozták katonának, fogságba esett és egy hadifogolytáborba került. Itt írta egyik leghíresebb művét (Quatuor pour la fin du temps), melynek bemutatója is a táborban volt, 1941-ben.

1932-ben feleségül vette a hegedűs és zeneszerző Claire Delbos-t, aki hosszú betegség után 1959-ben meghalt. Két évvel később Messiaen Yvonne Loriod-val kötött házasságot, aki zongoristaként zongoraműveinek hiteles tolmácsolója és ihletője volt.

1941-től 1978-ig a párizsi Conservatoire tanára volt. Vendégoktatóként 1947-ben Budapesten is tanított.

1992-ben Párizsban halt meg.

Zenei nyelve szerkesztés

Messiaen zenéjét mély vallásossága határozza meg. Műveinek témaválasztása gyakran teológiai kérdések köré szerveződik. Nagy hatással volt rá az indiai zene (elsősorban annak ritmikája), a gregorián és a görög metrika. Zenéjének jellemzője a mesterséges skálák (modusok) és ritmikai képletek használata, szövegek átalakítása zenévé.

Szín

Messiaen zenéjének meghatározó eleme a szín. Ebben közrejátszik az a tény, hogy Messiaennek színhallása volt.

Szimmetria

Messiaen előszeretettel alkalmaz szimmetrikus mintákat mind ritmus, mind hangmagasság tekintetében.

Hangkészlet

A limitált transzpozíciós lehetőségekkel rendelkező módusok határozzák meg Messiaen harmónia- és dallamvilágát. Ezek olyan hangsorok, melyeket 12-nél kevesebb-féleképpen lehet transzponálni.

Madárdal

1952-től kezdve Messiaen egyre inkább zenéjébe integrálta a madarak énekét. Hihetetlen pontossággal jegyezte le a madárcsicsergéseket, amik sokszor egész művek alapanyagául szolgáltak (Le merle noir, Oiseaux exotiques, Réveil des oiseaux, Catalogue d’oiseaux).

Szerializmus

Néhány művében, legszembetűnőbben a Mode de valeurs et d'intensités címűben, Messiaen a szerializmus technikájához fordul. Eme műveknek azonban nem tulajdonított akkora jelentőséget, mint amekkorát a muzikológusok tulajdonítanak nekik.

Művei szerkesztés

Tanári tevékenysége szerkesztés

Messiaen a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzéstanára volt. Növendékei közül sokan a század második felének legmeghatározóbb komponistái voltak: Pierre Boulez, Karlheinz Stockhausen, Pierre Henry, Iannis Xenakis, Tristan Murail, Gérard Grisey, Kent Nagano, Claude Vivier. Magyar tanítványai voltak: Szőnyi Erzsébet, Kurtág György, Vidovszky László.

Kották szerkesztés

Írások szerkesztés

  • Technique de mon langage musical (Zenei nyelvem technikája) Paris: Leduc, 1944
  • Vingt leçons d'harmonie (20 harmóniai lecke) Paris: Leduc, 1944
  • Traité de rythme, de couleur, et d’ornithologie (Értekezés a ritmusról, a színről és a madártanról), Paris: Leduc, 1994–2002
  • Maurice Ravel zongoraműveinek elemzése

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)

Források szerkesztés

  • Claude SAMUEL: Entretiens avec Olivier Messiaen, Paris, Pierre Belfond, coll. Entretiens, 1967
  • MESSIAEN, Olivier: A szakrális zene (ford. Szita Bánk) = Pannonhalmi Szemle. 6. 1998. 4. 85-91.
  • TÖRÖK József: Olivier Messiaen, a musicus theologicus. = Magyar Egyházzene. 5. 1997/1998. 2-3. 153-156.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés