Oróc
Oróc (szlovákul: Oravce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
| Oróc (Oravce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1557 |
| Polgármester | Anna Filipčová |
| Irányítószám | 976 33 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 177 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 427 m |
| Terület | 4,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 19° 15′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 60″, k. h. 19° 15′ 50″ | |
| Oróc weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Besztercebányától 16 km-re délkeletre fekszik.
Története szerkesztés
A település a 14. században keletkezett a véglesi váruradalom területén. 1557-ben „Orawcze” néven említik először. A 16-17. században a Palugyay család birtoka volt, később a Radvánszky családé.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORAVCZE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Palugyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pojnyiknak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének 2/3 része hegyes, sovány, legelője elég, földgyének 1/3 része termékeny, fája van tűzre, piatzozása Zólyomban.”[2]
1828-ban 45 házában 374 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oravcze, tót falu, Zólyom vmegyében, Csacsin mellett: 374 evang. lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 166, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 162 szlovák lakosa volt.
2011-ben 178 lakosából 174 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- A 19. századi népi építészet emlékei.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
