Wikipédia

Ordas

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Ordas község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.

Ordas
Emlékhely a Dózsa György út (5106-os út, a bal szélen) és a Tölgyfa utca sarkán
Emlékhely a Dózsa György út (5106-os út, a bal szélen) és a Tölgyfa utca sarkán
Ordas címere
Ordas címere		 Ordas zászlaja
Ordas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zsolt (független)[1]
Irányítószám6335
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség427 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 10″, k. h. 18° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 10″, k. h. 18° 57′ 00″
Ordas (Bács-Kiskun vármegye)
Ordas
Ordas
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Ordas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ordas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Bács-Kiskun vármegye nyugati szélén fekszik, a Duna bal partján.

A szomszédos települések: kelet felől Dunapataj, délnyugat felől Géderlak, nyugat felől Paks és a hozzá tartozó Dunakömlőd, északnyugat felől pedig Madocsa; utóbbi három a Duna túlsó partján terül el.

Megközelítése szerkesztés

Központján az 5106-os út húzódik végig, ezen érhető el Dunapataj és Kalocsa felől is, mindkét megközelítési irány esetében az 51-es főútról letérve. Közigazgatási területét érinti még a Géderlaktól a paksi révátkelőig vezető 51 347-es számú mellékút is.

2010-től kikötő fogadja a hajóval érkező látogatókat a Duna ordasi partszakaszán.

Vasút nem érinti, bár egykor a községen keresztül tervezték elvezetni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat.

Története szerkesztés

Ordas Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét az oklevelek 1239-ben említették először villa Wrdas néven.

A középkorban a kalocsai érsek birtoka volt. Református anyaegyháza már 1614 előtt fennállt.

1695-ben, a török hódoltság alatt a falu háromnegyed portával adózott. Az 1715 évi összeíráskor 13, 1720-ban 32 adóköteles háztartását vették föl a helységnek. Lakói az összeírás szerint mind magyarok voltak. Ekkor hozzá tartozott Mikla-puszta is.

1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint birtokosa Rudnyánszky József volt.

1848 előtt a Paksy család örököseinek a birtoka volt.

A faluban a 20. század elején feljegyezték az érdekesebb dűlőneveket is. Ezek: Ekecse, Dákos, Koppánhát, Lapis, Zsábás.

Ordashoz tartozott Zádor-puszta is, amely egykor falu volt. Neve 1690-ben még szerepelt, de azután már csak pusztaként volt említve. Itt még az 1800-as évek vége körül több régi sírt is föltártak, melyeknek leletei a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

Ide tartozott még Imsós dunaszigeti erdőség is, amely egykor a Duna kanyarulatánál feküdt, de 1840-ben, a kanyarulat átmetszése következtében, itt egy sziget keletkezett.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

1910-ben 849 lakosa volt. Ebből 833 magyar, 16 német, vallás szerint 686 református, 142 római katolikus, 14 evangélikus volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szabó Zsolt (MDF)[3]
  • 1994–1998: Szabó Zsolt (MDF)[4]
  • 1998–2002: Szabó Zsolt (MDF–Fidesz–FKgP)[5]
  • 2002–2006: Szabó Zsolt (MDF–Fidesz–MKDSZ)[6]
  • 2006–2010: Szabó Zsolt (MDF)[7]
  • 2010–2014: Szabó Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó Zsolt (független)[9]
  • 2019-től: Szabó Zsolt (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
420
421
419
412
421
427
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás szerint: református 43,4%, római katolikus 37,6%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 8,1% (8,9% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2-0,2% ukránnak, szlováknak, ruszinnak és görögnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,1% volt református, 25,9% római katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei szerkesztés

  • A temető mellett áll egy hatalmas tölgyfa. A legenda szerint II. Rákóczi Ferenc is megpihent alatta. Valaha tölgyerdő része volt. Magassága 20 m, kora a hagyomány szerint 700 év.

1976-ban emlékművet állítottak a fa elé, melyen ez áll:

„PRO PATRIA ET LIBERTATE Itt lobogtatta a szabadság véres zászlóit S a néphit szerint e fa alatt pihent meg II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem Ordason táborozott 1704. ápr. 30 – máj. 26. Születésének 300. évfordulójára Ordas Község Tanácsa 1976”

A fa szinte eggyé vált a temető fogalmával. Sokszor mondják az öregek: Majd kivisznek már engöm is a tölgyfa alá. A fa védettnek van nyilvánítva. Alsó ágait a 20. század elején kezdték csonkítani, majd a 40-es években újabb csonkítások következtek. Sajnos a 2000-es évek elején a fa száradásnak indult, a közeli műút és a temetkezés miatt. Sok ágát már csonkolni kellett, egy vihar alkalmával hatalmas darab szakadt le róla, végül 2013 áprilisában életveszélyesnek minősítették, majd kivágták. Kb. 1-1,5 méteres csonk emlékeztet az ordasiak által nagyrabecsült fára, tovább őrizve a múltat. Molnár Lajos (1907–1977) ordasi költő versben örökítette meg a fa történetét.

  • A református templom – 1785–1786 között épült II. József türelmi rendelete alapján, a gyülekezet erejéből. Belsejében értékes fafaragások láthatók, amelyek Szerváciusz Péter munkái. A református egyház legértékesebb úrvacsorai kegytárgyai: madárlábú, madárcsőrű ónkannák és egy fémpohár, melyet Kun Mihály adományozott a gyülekezetnek 1625-ben.

A templomot 1828-ban tatarozták és az északi részén 3 öllel, meghosszabbították a karzatot. 1934-ben Molnár András készítette el a kis karzatot. A következő tatarozás 1970–72-ben volt, ekkor a templom tornyának külső-belső felújítását végezték el. Az utolsó tatarozás 1986-ban volt. Egy-egy emléktábla őrzi az első és a második világháború ordasi hősi halottainak emlékét. Ugyancsak emléktábla jelzi a templom falán az 1898-as árvizet is, amikor 125 cm magasságig mindent elborított a víz.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Ordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Ordas Helységnévtár
  11. ↑ Ordas Helységnévtár

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ordas&oldid=26821115”