Wikipédia

Országbíró

a nádor utáni legfontosabb méltóság a Magyar Királyságban

Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.

A Magyar Királyság országbírója
udex curiae regiae
Utolsó gróf Dessewffy Aurél 1917. július 31. – 1918. november 16.
Utolsó
gróf Dessewffy Aurél
1917. július 31. – 1918. november 16.
Adatok
Ország Magyar Királyság
ElsőGyula (1127–1131)
UtolsóDessewffy Aurél (1917–1918)
Felettesenádor
KineveziRendi országgyűlés
Segítőialországbíró
ítélőmesterek
UralkodóMagyar király
Egyéb címekA Magyar Királyság udvarispánja
Hivatal kezdete1127
Hivatal vége1918. november 16.
Sablon • Wikidata • Segítség
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA

A tisztség kialakulása szerkesztés

1130 táján tűnik fel először, mint udvarispán (curialis comes), aki a nádor korábbi udvari ellátást felügyelő, udvartartást irányító szerepkörét vette át. Ekkor ő irányította az udvarbirtokokat, s bírói helyettesként a királyi jelenlét ítélőszékét. Országos bíróvá a 13. század elején vált, miután az udvari gazdasági teendőit átadták a tárnokmesternek.[1] Munkáját a familiárisai közül választott alországbíró és ítélőmesterek segítették.

Jogállása szerkesztés

Az országbíró (latinul judex curiae regiae), a nádor után következő nagybírája volt az országnak és aki mint ilyen, hiteles pecsét alatt bírói parancsokat bocsáthatott ki, bizonyításokat, megbizásokat a hiteles helyekhez adhatott. I. Mátyás az állam bírói intézményét rendezvén, 1486. évi dekrétumában az országbírót a második helyre, a nádor után sorolja; később a Hétszemélyes Tábla közbírája és a nádor akadályoztatása esetében elnöke (1723. évi XXIV. törvénycikk), a királyi táblához pedig kinevezte az országbírói ítélőmestert, az al-országbírót. Az 1608. évi III. törvénycikk szerint az országbíró a nádor halála után egy év múlva a király helyett a nádorválasztó országgyűlést összehívja, valamint még a főrendi táblának és a helytartó tanácsnak tagja és másodelnöke volt. A 19. század végére azonban az országbíró állásának közjogi jelentősége sokkal csekélyebb volt; az 1896. évi LIV. törvénycikk értelmében az országbíró a Kúria semmítő osztályának elnöke volt, az 1881. évi LIX. törvénycikk alapján a semmítőszék a legfőbb ítélőszékkel egyesíttetvén, a Királyi Kúria elnöke lett. Az 1884. évi XXXVIII. törvénycikk azonban az országbírói állást elválasztotta a tényleges bíráskodástól és ettől fogva az országbíró közjogi szereplése abban állt, hogy mint zászlósúr a főrendiháznak tagja volt és a király koronázása alkalmával a királyi pálcát vitte.

Országbírók szerkesztés

Név Országbíróság ideje Országbírósága alatti uralkodó Megjegyzés
Gyula 1127–1131 k. II. István magyar király
György 1135 előtt II. Béla magyar király
Fanzell 1141 előtt
Cadarius 1146 II. Géza magyar király
Gereon 1148
Henrik 1150–1157
Gábor 1162–1163 III. István magyar király
Lőrinc 1164–1172
Cumpurdinus 1174/1178–1181 III. Béla magyar király
Péter 1183
Moch 1185–1186
Domonkos 1192–1193
Ézsau 1197–1198 Imre magyar király
Péter 1198 Turwey fia
Micha 1199
Vejteh 1199–1200
Achilleus 1201
Gyula 1202–1204
Smaragd 1205–1206 II. András magyar király
Marcell (először) 1207 Tétény nembeli
Miklós 1208–1210
Marcell (másodszor) 1211–1212 Tétény nembeli
Gyula 1212–1213 Kán nembeli
Márton 1214 Hont-Pázmány nembeli
Atyusz 1215–1218 Vázsony nemzetség
Gyula (először) 1219–1221 Rátót nembeli
Bánk 1221–1222 Bár-Kalán nembeli
Pósa 1222 Bár-Kalán nembeli
Batiz
 1222–1224 Negol nembeli
Salamon 1227 előtt
László (először) 1224–1230 Kán nembeli
Benedek 1231–1232
Demeter (először) 1232–1234 Csák nembeli
László (másodszor) 1234–1235 Kán nembeli
Gyula (másodszor) 1235–1239 IV. Béla magyar király Rátót nembeli
Andor 1239–1241 Szerafin fia
Geregye Pál (először) 1241–1242 Geregye nembeli
Demeter (másodszor) 1242–1245 Csák nembeli
Gutkeled István 1245–1246 Gutkeled nembeli
Lóránt (Roland) 1246–1248 Rátót nembeli
Geregye Pál (másodszor) 1248–1253 Geregye nembeli
Kőszegi Henrik 1254–1261 Héder nembeli
Lőrinc 1261–1267 Kemény fia
Ákos Ernye (először) 1267–1270 Ákos nembeli
Gutkeled Miklós (először) 1270–1272 V. István magyar király Gutkeled nembeli
Péc Dénes (először) 1272 IV. László magyar király Péc nembeli
Sándor 1272–1273 Vaja nembeli
László 1273 Kán nembeli
Máté 1273 Csák nembeli
Gutkeled Miklós (másodszor) 1273–1274 Gutkled nembeli
Ákos Ernye (másodszor) 1274 Ákos nembeli
Gutkeled Miklós (harmadszor) 1274 Gutkeled nembeli
Ákos Ernye (harmadszor) 1274 Ákos nembeli
Péc Dénes (másodszor) 1275 Péc nembeli
Tamás (először) 1275 Hont-Pázmány nembeli
Miklós 1275 Geregye nembeli
Ugrin 1275–1276 Csák nembeli
Mojs 1276
Móric 1276
Jakab 1276
Péc Dénes (harmadszor) 1277 Péc nembeli
Rátót I. Loránd (Roland) 1277
Rátót Gyula 1278 Rátót nembeli
Gutkeled István 1278–1280 Gutkeled nembeli
Péter 1280–1281 Aba nembeli
János 1281–1282
Aba Amadé (először) 1283 Aba nemzetség
Rubinus 1293
Péc Gergely 1288 Péc nemzetség
Aba Amadé (másodszor) 1289 Aba nemzetség
Tamás (másodszor) 1290 Hont-Pázmány nembeli
Péc Apor 1293–1298 III. András magyar király Péc nembeli. Esetleg csak 1297-ig volt.[1]
István 1298–1301/1304 Ákos nembeli
Péter 1301 Vencel magyar király Vencel híve
Csák Ugrin 1304?–1311? I. Károly magyar király Csák nemzetség újlaki ága, Pósa (Pous) fia
Csák János 1311–1314[1] Csák nemzetség
Hermány Lampert 1314–1324 Hermann nemzetség
Köcski Sándor 1324–1328[1]
Nagymartoni Pál 1328–1349[1]
Szécsényi Tamás 1349–1354 I. Lajos
Drugeth I. Miklós 1354–1355[1]
Szécsi Miklós (először) 1355–1359
Csák Miklós 1359 Csák nemzetség újlaki ága
Bebek István 1360–1369[1]
Szécsi Miklós (másodszor) 1369–1372
Szepesi Jakab (először) 1372
Cudar Péter 1372–1373[1]
Szepesi Jakab (másodszor) 1373–1380
Szécsi Miklós (harmadszor) 1381–1384 I. Lajos, Mária magyar királynő
Szentgyörgyi Tamás 1385 Mária magyar királynő
Kaplai János (először) 1385
Bebek Imre (először) 1386
Bebek Imre (másodszor) 1386–1392 Zsigmond magyar király
Kaplai János (másodszor) 1392–1395
Szécsényi Simon 1395
Szécsényi Frank 1397–1408
Rozgonyi Simon 1409–1414 Miklós fia
Perényi Péter 1415–1423 Simon fia
Kompolti István 1423–1425 István fia
Pálóci Máté 1425–1435
Báthori István 1435–1440 Albert magyar király Leváltva.
Kórógyi János 1440–1441 I. Ulászló magyar király Erzsébet királyné országbírója.
Rozgonyi György 1441–1446
Pálóci László 1446–1470 V. László magyar király
I. Mátyás magyar király
Rozgonyi János 1470–1471 I. Mátyás magyar király Leváltva.
Báthori István 1471–1493
Kinizsi Pál 1494 II. Ulászló magyar király
Geréb Péter 1495–1500
Szentgyörgyi Péter 1501–1517
Újlaki Lőrinc 1518–1524 II. Lajos magyar király
Sárkány Ambrus 1524–1525
Drágffy János 1525–1526
Thurzó Elek 1527–1543 I. Ferdinánd magyar király,
I. János magyar király 		I. Ferdinánd országbírója
Pestyéni Gergely 1530–1540 I. János országbírója
Nádasdy Tamás 1540–1554 I. Ferdinánd magyar király
Báthori András 1554–1566
Perényi Gábor 1566–1567 Miksa magyar király
Országh Kristóf 1567
Bánffy István 1567–1568
Báthori Miklós 1568–1584 Miksa magyar király,
Rudolf magyar király
Báthori István 1586–1605 Rudolf magyar király
Forgách Zsigmond 1606–1608
Homonnai Drugeth Bálint 1608–1609 II. Mátyás magyar király
Forgách Zsigmond (2x) 1610–1618
Homonnai Drugeth György 1618–1621 II. Ferdinánd magyar király
Esterházy Miklós 1622–1625
Alaghy Menyhért 1625–1631
Rákóczi Pál 1631–1636
Homonnai Drugeth János 1636–1645 III. Ferdinánd magyar király
Pálffy Pál 1646–1649
Csáky László 1649–1655
Nádasdy Ferenc 1655–1670 I. Lipót magyar király
Forgách Ádám 1670–1681
Draskovich Miklós 1681–1687
Csáky István 1687–1699
Batthyány Ádám 1700–1703
Erdődy György 1704–1713 I. József magyar király
Pálffy Miklós 1713–1714 III. Károly magyar király
Koháry István 1714–1731
Pálffy János 1731–1741
Esterházy József 1741–1748 Mária Terézia magyar királynő
Erdődy György 1748–1759
Illésházy József 1759–1765
Pálffy Miklós 1765–1773
Fekete György 1773–1783
Csáky János 1783–1786 II. József magyar király
Niczky Kristóf 1786–1787
Betöltetlen 1787–1788
Zichy Károly 1788–1795 II. Lipót magyar király, I. Ferenc magyar király
Végh Péter 1795–1802 I. Ferenc magyar király
Szent-Iványi Ferenc 1802–1806
Ürményi József 1806–1825
Brunszvik József 1825–1827
Cziráky Antal Mózes 1828–1839
Mailáth György 1839–1848 V. Ferdinánd magyar király
Betöltetlen 1848–1860 I. Ferenc József magyar király
Apponyi György 1860–1863
Andrássy György 1863–1865
Betöltetlen 1865–1867
Mailáth György 1867–1883 A kiegyezés után puszta cím az országbírói tisztség.
Betöltetlen 1883–1885
Sennyey Pál 1885–1888
Szőgyény-Marich László 1888–1893
Betöltetlen 1893–1895
Orczy Béla 1895–1917
Dessewffy Aurél 1917–1918 IV. Károly magyar király

Udvarispánok szerkesztés

Név Udvarispánság ideje Udvarispánsága alatti uralkodó Megjegyzés
Miklós 1208–1210 II. András Szák nembeli
Gyula 1212–1213 II. András Kán nembeli

Királynéi udvarispánok szerkesztés

Név Udvarispánság ideje Udvarispánsága alatti uralkodó Megjegyzés
Gyula 1221–1222 II. András Kán nembeli
Miklós 1222–1225 II. András Szák nembeli

Királynéi udvarbírók szerkesztés

Név Udvarispánság ideje Udvarispánsága alatti uralkodó Megjegyzés
Ákos nembeli Mikcs 1322–1323 I. Károly Ákos nemzetség

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g h Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000) 

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Országbíró&oldid=26924635”