Wikipédia

Országgyűlési Könyvtár

a magyar Országgyűlés könyvtára

Az Országgyűlési Könyvtár (OGYK) az Országgyűlés könyvtára, nyilvános országos jogi szakkönyvtár. A könyvtár Budapesten, az Országház épületében található. A könyvtárba minden 18 éven felüli magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat.

Országgyűlési Könyvtár
Az Országgyűlési Könyvtár nagy olvasóterme
Az Országgyűlési Könyvtár nagy olvasóterme
Elhelyezkedése
Országgyűlési Könyvtár (Budapest)
Országgyűlési Könyvtár
Országgyűlési Könyvtár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 48″
Az Országgyűlési Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országgyűlési Könyvtár témájú médiaállományokat.

Az Országgyűlési Könyvtár az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a modern kori egyetemes történelem és a magyar országgyűlés dokumentumait teljességgel, az újkori egyetemes történelem, a magyar történelem, a közgazdaság-, a szociológia, a filozófia és a statisztikatudomány kiadványait válogatva gyűjti. Különlegessé teszik a könyvtárat gyűjteményei: a magyar és külföldi parlamentek törvényhozási dokumentumai mellett az ENSZ és az Európai Unió hivatalos kiadványait, valamint a szervezetekkel kapcsolatos szakirodalmat is gyűjti, megőrzi és szolgáltatja a könyvtár. A könyvtár gyűjteményeinek sorában becses helyet foglal el a muzeális könyvek gyűjteménye, amely megközelítőleg 8000 művet tartalmaz.

Története szerkesztés

Az Országgyűlési Könyvtárat a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén az Országgyűlés képviselőháza hozta létre. Az 1868-as képviselőházi házszabály már leszögezte: „a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít.” A helyiség, a könyvek, a költségvetés és személyzet biztosításával 1870-ben kezdte meg a könyvtár a tényleges működését. Előbb a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, 1873-tól 1902-ig az Ybl Miklós tervei alapján épült Sándor utcai Régi Képviselőházban működött, majd 1902-től a Steindl Imre által tervezett új Országházban folytatta tevékenységét.

1952-ig a magyar parlament szervezeti egységeként belső, zárt, intézményi szakkönyvtárként működött, alapvető feladata az országgyűlési képviselők munkájának támogatása volt. A könyvtár egyedi gyűjteménye miatt egyre többen kértek engedélyt, hogy használhassák az állományt, ennek eredményeként 1934-ben megnyílt az úgy nevezett „idegenek olvasóterme.”

A könyvtár 1952-ben vált nyilvánossá a Minisztertanács 2042/1952. számú határozata nyomán, amely egyben megszüntette az Országgyűlés és a könyvtár közötti szervezeti kapcsolatot. A könyvtár önálló költségvetési intézményként a kultuszminisztérium felügyelete alá került. A rendszerváltozás után a könyvtár ismét a törvényhozás könyvtára lett, ugyanakkor megmaradtak a nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatai is.

A könyvtár 1991 és 1996 között önálló költségvetési szervezetként tartozott az országgyűlés felügyelete alá, majd 1997 januárjától az Országgyűlés Hivatalának egyik főosztályaként, költségvetése része lett a hivatal gazdálkodásának. 2013 januárjától a könyvtár az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának szervezetébe tartozik.

1991-től a jogalkotási folyamat felgyorsulása szükségessé tette a Képviselő-tájékoztatási Osztály létrehozását, melynek fő feladata az Országgyűlés (képviselők, szakértők, frakciók, bizottságok, a Ház hivatali egységei) információs ellátása volt. 2004-ben létrehozták a Képviselői Kutatószolgálatot. A két osztályt 2010-ben egyesítették Képviselői Információs Szolgálat (InfoSzolg) néven. 2014 januárjától az InfoSzolg a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság önálló szervezeti egysége lett.

A könyvtár tevékenysége szerkesztés

Gyűjtőkörei, állománya szerkesztés

1958-ban a művelődésügyi miniszter az Országgyűlési Könyvtárt országos tudományos szakkönyvtárnak minősítette és kijelölte azt a három fő szakterületet, amely ma is a könyvtár fő gyűjtőköre: az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A könyvtár állománya az alapítástól eltelt idő alatt több mint 700 ezer kötetre nőtt.

A könyvtár 1902-ben 50 ezer kötettel költözött az Országházba. 1912 elején a főrendiház 5000 kötete is beolvadt a Képviselőházi Könyvtárba. 1918-ban már több mint 90 ezer kötetes volt a gyűjtemény. Tovább erősítette a sokirányú gyűjtési munkát a köteles-példányokról szóló 1922. évi XX. törvény, amely csaknem minden tudományterület könyv- és sajtóanyagának ingyenes megküldését kötelezővé tette.

Az évszázados könyvtári állományépítési, gyarapítási és állományvédő tevékenység eredményeként a könyvtár gazdag társadalomtudományi gyűjteményt mondhat magáénak, amelyet képviselők, tudósok is gyarapítottak magángyűjteményeikkel, de árverésekből is kerültek az állományba értékes dokumentumok. A legnagyobb gyűjteményt, mely közel 15 ezer kötetből állt, Ghyczy Ignác (1799-1870) országgyűlési képviselő magánkönyvtárát örökösei, két évvel a képviselő halála után, 1872-ben ajándékozták a könyvtárnak. A gyűjtemény igen gazdag történeti, politikai könyvekben, gazdasági, mezőgazdasági művekben, az 1830 és 1848 közötti bel- és külföldi hírlapgyűjteményben és muzeális dokumentumokban. Említésre méltó a Moór-Somló hagyaték is, amely Moór Gyula (1888-1901) jogtudós, jogfilozófus akadémikus és Somló Bódog (1873-1920) jogász, szociológus, egyetemi tanár 4000 kötetnyi jogtudománnyal, jogfilozófiával, szociológiával foglalkozó művét tartalmazza és 1978-ban került a könyvtár állományába.

A könyvtár legrégebbi muzeális könyve, Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma (Hármaskönyv). Kiemelkedően gazdag a könyvtár régi hírlap és folyóirat-állománya. Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó (1780) is megtalálható az állományban. Az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legkorábbi külföldi folyóirat a Historischer Mercurius, amely 1722-ben jelent meg Zürichben.

A könyvtár gyűjteményei szerkesztés

Magyar Parlamenti Gyűjtemény szerkesztés

Magyarországon a legnagyobb teljességgel az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében hozzáférhetők a magyar országgyűlés és az erdélyi országgyűlés történeti dokumentumai. A gyűjtemény az 1580-tól 1790-ig terjedő időszakból főként kézírásos országgyűlési forrásanyagokat tartalmaz. Fontos része a gyűjteménynek Gyurikovits György (1780-1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési küldött hagyatéka, az ún. Gyurikovits-hagyaték, amely kéziratos országgyűlési dokumentumokat tartalmaz. A gyűjteményben szintén fellelhetők az 1699 utáni Erdélyi Országgyűlések forrásanyagai, a reformkori és az 1848-49. évi ún. népképviseleti országgyűlés dokumentumai, valamint a Kossuth-féle kéziratos Országgyűlési Tudósítások.

Az 1861-1990 közötti időszakból megtalálhatók a gyűjteményben az országgyűlési naplók, irományok, jegyzőkönyvek és azok mutatói, a házszabályok és az ügyrendek, az országgyűlési almanachok, a név- és lakjegyzékek, a bizottsági tagságok jegyzékei és a sematizmusok. Emellett a gyűjtemény részét képezik a Magyar Állam költségvetés- és zárszámadás-kötetei, a delegációs („közösügyi”) bizottsági ülések jegyzőkönyvei, a közös ügyek finanszírozását tartalmazó költségvetések, továbbá a Magyar Országgyűlés bizottságainak jegyzőkönyvei 1957-től. 1990-től elérhetők a gyűjteményben a plenáris ülések jegyzőkönyvei, az irományok, a bizottsági jegyzőkönyvek (számítógépes tartalommutatóval 2006-ig), az Országgyűlés által kiadott módszertani kiadványok, statisztikák.

A gyűjtemény egyes dokumentumai digitalizált formában, ingyenesen elérhetők a Hungaricana összközgyűjteményi portálon.[1]

  • 1861-től 1990-ig valamennyi országgyűlési napló, iromány és mutatóik (több mint 600.000 oldal);[2]
  • az 1886 és 1939 közötti képviselői almanachok;
  • a Magyar Országgyűlés 1848 és 1990 közötti házszabályai/ügyrendjei;[3]
  • az 1868 és 1949 közötti állami költségvetések;[4]
  • az 1868 és 1950 közötti állami zárszámadások [1]
  • a Gyurikovits-féle országgyűlési kéziratok;
  • a dualista kor választási térképei

Külföldi Parlamenti Gyűjtemény szerkesztés

A hivatalos kiadványok nemzetközi cseréjét szabályozó 1886. évi Brüsszeli egyezménnyel összhangban a könyvtár már röviddel alapítása után kiadványcsere-kapcsolatot létesített számos európai ország és az Egyesült Államok parlamentjével. A 19. század utolsó harmadától kezdődően az intézmény jelentős történeti anyagot gyűjtött össze sok európai és néhány tengeren túli ország, köztük Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok parlamenti dokumentumaiból. Jelenleg ezeknek az országoknak az iromány és napló anyaga megközelítő teljességgel elérhető a gyűjteményben. A nyomtatott köteteket az 1980-as évektől több országban felváltották a mikrofilmlapok és a CD-k. Napjainkban az online elérhető formák a legáltalánosabbak, mivel a nemzeti parlamentek egyre bővebb terjedelemben tették hozzáférhetővé az interneten teljes szövegű dokumentumaikat. A gyűjteményben megtalálható az Interparlamentáris Unió anyaga is.

ENSZ Letéti Gyűjtemény szerkesztés

Az ENSZ központi könyvtárának igazgatója - Magyarország 1955. évi ENSZ-felvételét követően - 1956 júliusában jelölte ki az Országgyűlési Könyvtárat Magyarország hivatalos ENSZ Letéti Gyűjteményének. A világszervezet hivatalos nyelvei közül angolul és franciául gyűjti az ENSZ fő szerveinek és egyes szakosított szervezeteinek (GATT/WTO, IAEA, ILO, UNESCO, UNIDO) kiadványait. A gyűjtemény részét képezi az ENSZ jogelődjének, a Nemzetek Szövetségének (1920–1945) francia nyelvű anyaga is. A gyűjtemény más nemzetközi szervezetek (OECD, Európa Tanács) dokumentumaival is rendelkezik.

Az Európai Unió Letéti Gyűjteménye szerkesztés

Az Európai Unió Letéti Gyűjteménye az Európai Bizottság 1999. június 22-i döntését követően 2001-ben jött létre az Országgyűlési Könyvtárban. A Gyűjteményben megtalálhatók az Unió Kiadóhivatala (Eur-Op) által közreadott, az Európai Unió intézményeinek kiadványai, az Országgyűlési Könyvtár állományából válogatott monográfiák, tanulmánykötetek és az európai joggal és intézményekkel foglalkozó legfontosabb szakfolyóiratok. A kézi- és szakkönyvek számozott, tematikus szakcsoportosításban (0-XXIX) találhatóak meg a szabadpolcokon magyar, angol, francia és német nyelven.

A könyvtár szolgáltatásai szerkesztés

2013-ban a könyvtár-megújítási folyamat részeként zajlott az olvasóterem átalakítása, ahol elbontották az ötven évvel korábbi beépítéseket és visszaállították a Steindl Imre terveinek megfelelő 1902-es állapotot. A megújult térben 130 olvasó foglalhat helyet. Az olvasóteremben számítógépek állnak az olvasók rendelkezésére és biztosított a könyvtár területén a Wifi szolgáltatás is.

A nyilvánosság számára a könyvtár nem kölcsönöz, a könyvek és folyóiratok helyben olvashatók és fénymásolhatók. Lehetőség van digitális másolatok készítésére, illetve megrendelésére.

A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek, részt vesz a hazai és külföldi könyvtárközi dokumentum-ellátásban.

A Szakreferensi Osztály munkatársai mind a helyben használat, mind pedig a távhasználat során biztosítják a felhasználók számára a színvonalas és elmélyült szaktájékoztatást. A szakreferensek a távhasználat keretében is válaszolnak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó szakterületekkel és gyűjteményekkel kapcsolatban feltett kérdésekre. A szakreferensek segítséget nyújtanak az olvasóknak a könyvtár és a számítógépes katalógus használatában. Felvilágosítást adnak a könyvtár állományáról és szolgáltatásairól, előfizetett adatbázisairól.

A könyvtárban elérhető adatbázisok szerkesztés

A könyvtár folyamatosan bővülő online katalógusa elérhető a könyvtár honlapján. E mellett a könyvtárban számos előfizetett, teljes szövegű társadalomtudományi online adatbázis, valamint az offline források (CD, DVD) széles köre várja a felhasználókat.

2015 áprilisával indult a különböző közgyűjtemények digitalizált anyagait szolgáltató Hungaricana portál, melynek üzemeltetője az Országgyűlési Könyvtár.[5]

Magyar Jogi Portál (MJP) szerkesztés

2023-tól érhető el a Magyar Jogi Portál, amely egységes platformon, rendszerezett módon jeleníti meg az Országgyűlési Könyvtár eddigi digitalizálási projektjei keretében előállított tartalmakat. Ezzel párhuzamosan megszűnt a méltán népszerű DTT (Digitalizált Törvényhozási Tudástár) oldal, annak tartalmai az új portálra integrálódtak.

A törvényhozás könyvtáraként és országos jogi szakkönyvtárként alapvetően a parlamenti dokumentumok és a jogforrások, a jogi szakirodalom vonatkozásában van megőrzési feladatunk, így a digitalizálási tevékenység is e területek alapvető fontosságú műveinek hozzáférhetővé tételére irányult. A portálon elérhető több mint 100 neves, szerzői jogi védelem alatt nem álló, 19. és 20. századi jogtudósnak a könyvtár állományában fellelhető mintegy 1800 digitalizált műve közel 500 ezer oldal terjedelemben. Minden szerzőhöz közzéteszünk életrajzot, a digitalizált művek egy részéhez pedig könyvismertető is kapcsolódik. A jogi monográfiák mellett több, mint 50 neves jogi szakfolyóirat lapszámaiban is böngészhetünk. A dokumentumok gerincét alkotják a történeti jogforrások és a döntvénytárak. Az 1867 és 1945 között megjelent Magyarországi Rendeletek Tára digitalizált kötetei mellett, több minisztérium tárcalapja is elérhető. A Döntvénytárak gyűjteményrész alapvetően az 1872 és 1990 között megjelent és a Könyvtár állományában fellelhető döntvénytárak és döntvényeket is tartalmazó egyéb kiadványok digitalizált gyűjteménye. A portálról elindulva csaknem teljességgel elérhetők a Magyar Parlamenti Gyűjtemény dokumentumai, köztük számos muzeális országgyűlési forráskötet.

A több millió oldalnyi digitalizált tartalom mellé a Könyvtár munkatársai számos összefoglaló írást, elemzést is készítettek, amelyek segítségével átfogó képet kaphatunk többek között a magyar jogforrási rendszer múltjáról, az országos hivatalos lapok, az ágazati közlönyök, és a legfontosabb hazai jogi szakfolyóiratok történetéről. Mindemellett olvashatunk a hazai döntvényjog kialakulásáról és a döntvények közzétételi forrásairól is.


Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Országgyűlési dokumentumok | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  2. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/collection/orszaggyulesi_dokumentumok/
  3. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/collection/ogyk_hazszabaly/
  4. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/collection/allami_koltsegvetes/
  5. ↑ Rólunk. Hungaricana (2015) (Hozzáférés: 2018. május 30.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Országgyűlési_Könyvtár&oldid=26493166”