Ortoklász

Az ortoklász (K-földpát) egy igen gyakori ásvány, fontos alkotója a savanyú kiömlési kőzeteknek. Neve a görög egyenes és törés szavakból ered, a hasadási szögére utalva.

Ortoklász
Általános adatok
Kémiai név	kálium-alumínium-triszilikát
Képlet	KAlSi3O8
Kristályrendszer	monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Tektoszilikátok: nem zeolitok
Azonosítás
Megjelenés	szemcsés, tömeges
Szín	rózsaszín, húsvörös, sárgás-fehér
Fény	üveg, hasadási lapon gyöngyház
Átlátszóság	átlátszó, áttetsző
Keménység	6-6,5
Hasadás	tökéletes
Törés	kagylós, egyenetlen
Sűrűség	2,55-2,63 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortoklász témájú médiaállományokat.

Előfordulás

Fő ásványa a vulkáni kőzeteknek. A legtöbb ortoklász a magma kristályosodása során intruzív jeges kőzetekké, például gránittá, granodiorittá, diorittá és szenitté alakul. Jelentős mennyiségű ortoklász található magmás kőzetekben, mint például a riolitban és andezitben.

Felhasználás

Nagy mennyiségben az üveg és kerámia gyártásánál használják. Valamint súrolóporként és csiszolószerként szintén alkalmazásban van.

Lelőhelye

Az ortoklász nagy kristályait pegmatitként ismert magmás kőzetekben találjuk. Rendes körülmények között nem több, mint néhány hüvelyk hosszúságú, de a legnagyobb beszámolt ortoklász kristály több mint 30 láb hosszú volt, és körülbelül 100 tonnát nyomott, amit az Ural-hegységben találtak.

Az időjárás viszontagságai során az ortoklász szemcséi üledékbe és üledékes kőzetbe, például homokkőbe és iszapkőbe épülnek. Az ortoklász a Holdon és a Marson található jeges kőzetekből is ismert.

A legjobb kristályok egy része Olaszországban található, és jó kristályok Elba szigetéről származnak, valamint Spanyolországból és Svájcból. Világoskék kristályokat találtak a Bajkál-tó területén, Oroszországban és nagyobb tömeget pedig Tanzániában. Hazánkban fontos lelőhelyei Erdősmecske és Pákozd.

Források

• Ortoklász (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 27.)
• Orthoclase (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 27.)