Ortvay Rudolf

(1885–1945) magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1.Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

Ortvay Rudolf
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született1885. január 1.
Miskolc
Elhunyt1945. január 2. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafizikus,
egyetemi tanár,
akadémikus
Iskolái
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-57)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Budapesten, Göttingenben, Zürichben és Münchenben járt egyetemre. A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. - 1928. augusztus 7.[3]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.

Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1925) is ezt a könyvet ismertette.[4] 1928-1945 között a Budapesti Egyetemen az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.

 

Munkássága szerkesztés

1929 őszétől már Budapesten szervezte a modern fizikai elméletek megismertetésére a kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt hívta meg előadónak.

Művei szerkesztés

Tudományos tisztség szerkesztés

  • Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

Társasági tagság szerkesztés

 
Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf
  • Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
  • Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
  • Magyar Filozófiai Társaság
  • Deutsche Physikalische Gesellschaft
  • Deutsche Mathematiker Vereinigung
  • Astronomische Gesellschaft
  • Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
  • Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

Források szerkesztés

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
  4. Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

További információk szerkesztés