Orvosi kálmos

növényfaj

Az orvosi kálmos (Acorus calamus L.), a kálmosvirágúak rendjének egyetlen családjába és egyetlen nemzetségébe tartozó évelő vízinövény. Régebben a kontyvirágfélék (Araceae) családjába sorolták. Más nevei: bécsi sás, kígyófű, büdössás. DK-Ázsiából származik. 1574-ben hozták Konstantinápolyból Bécsbe, majd innen terjedt el hazánkban is, főként szerzetesek és barátok közvetítésével, akik gyógyhatása miatt termesztették. A növények később kivadultak, mára pedig a magyar flóra szerves részévé váltak. A kiszáradó termőhelyek miatt állománya veszélyeztetetté vált. Magyarországon védett növény.

Orvosi kálmos (Acorus calamus)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Kálmosvirágúak (Acorales)
Család: Kálmosfélék (Acoraceae)
Nemzetség: Acorus
Faj: A. calamus
Tudományos név
Acorus calamus
L., 1753
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú médiaállományokat és Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú kategóriát.

Elterjedés, élőhely szerkesztés

Az egész északi féltekén megtalálható tavakban, mocsaras helyeken, állóvizek partjain. Hazája Kelet- és Délkelet-Ázsia. Magyarországon többek közt a Jászság területén él.[2]

Leírás szerkesztés

Gyöktörzse (calami rhizoma) kúszó, elágazó, kellemes illatú, kesernyésen fűszeres izű. Levelei a gyöktörzs felső részéből erednek, alakjuk hosszú szálas kard alakú. Virágzata sok apró virág alkotta 5–9 cm-es torzsavirágzat, május-júniusban virágzik. Termése sokmagvú három rekeszes tok. Hazánkban nem hoz termést.

Létezik dísznövénynek nemesített tarka levelű változata, az Acoras calamus 'Variegatus'.

Felhasználása szerkesztés

A növény fogyasztása nem javasolt, ugyanis azaront tartalmaz, amelynek májkárosító, sőt génkárosító hatásai vannak. Emiatt szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[3]

Hatóanyagai szerkesztés

Trimethylamint, acorint, cholint, kálmus csersavat, keserű és nyálkaanyagot, illóolajat, keményítőt tartalmaz.[4]

Drogja gyöktörzse, hámozva, hámozatlanul, porítva kerül forgalomba. Gyöktörzséből illóolajat (Aetheroleum calami) is előállítanak. Szeszes kivonat is készül belőle.

Egyes gyümölcsleveseknél, gyümölcs-salátáknál, de legfőként borok, likőrök és pálinkák fűszerezésére használják. Különböző teakeverékekben gyomorsav-termelést szabályozó, étvágyjavító, emésztést serkentő, nyugtató hatását hasznosítják.

Gyógyhatásai szerkesztés

Kitűnő étvágygerjesztő, idegerősítő, vértisztító, gyomorerősítő. Kenőcsök alkotórészeként és gyógyfürdőkben reuma kezelésére használják, gyógyfürdőben idegerősítőnek is hatásos.

Tüdőbaj, fagydaganatok és fagyások, gyerekek lisztérzékenységének gyógyítására is használják. Segít a dohányzás leszokásában, naponta 1-2 szem gyökeret kell lassan elrágni.[4]

A kínai és indiai gyógyászat szélesebb körben régóta használja.

Tea készítése szerkesztés

Teája hidegáztatással készül. Egy csapott kávéskanál darabolt gyökeret 2,5 dl hideg vízbe éjszakára beáztatunk, reggel meglangyosítjuk és leszűrjük. Fogyasztása étkezés előtt és után 1-1 korty. Naponta maximum 6 korty. Ennél nagyobb mennyiség fogyasztása tilos! [5]

Fürdő készítésénél 100 gramm gyökeret be kell áztatni éjszakára hideg vízbe, másnap felforralni, majd langyosra hűteni és húsz percig áztatni benne a beteg testrészt. Többször is felmelegíthetjük és használhatjuk.[4]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés