Orvosi ziliz
Az orvosi ziliz vagy fehérmályva (Althaea officinalis) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj, eurázsiai flóraelem, de Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is él. Magyarországon honos, nedves területeken illetve szikeseken is megtalálható.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Althaea officinalis L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi ziliz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi ziliz témájú médiaállományokat és Orvosi ziliz témájú kategóriát. |
Már Nagy Károly is érdemesnek tartotta a termesztésre, a 9. századtól pedig minden kolostor kertjében helyet kapott.[1]
Leírása szerkesztés
Évelő növény. Gyökértörzséből fejlődnek az egyszerű vagy elágazó, 10–30 cm hosszú, kívül szürkés, belül fehér, 2–3 cm vastag gyökerek. Szára 80–120 cm magas, tövénél fásodó. A levelek szórt állásúak, 3-5 karéjosak, bársonyosan szőrösek, szabálytalanul, durván fogazottak, szürkészöld színűek.[2] A virágok júliustól szeptemberig nyílnak, színük fehér vagy halvány rózsaszín. Termése 15-20 cikkekre tagozódó szőrözött korong résztermésből áll (ún. papsajt termés).[3][4]
Hatóanyagai szerkesztés
Számos ország gyógyszerkönyvében szereplő drogjai a gyökér (Althaeae radix) és a levél (Althaeae folium). Termesztési technológiájának kidolgozásával a szabad állományokból való gyűjtés jelentősége csökkent. A gyökér savanyú nyálkája poliszacharidokat, főleg galakturonramnánt tartalmaz. (A nyálkaanyag pentózokból, hexózokból és uronsavakból felépülő heteropoliszacharid.[5]) Ezen kívül 30% keményítőt, flavonoid glikozidokat, tannin vegyületeket, és zsírosolajat tartalmaz. A levelek és a virágok fő hatóanyaga szintén a nyálka és kis mennyiségű illóolaj.[4]
Felhasználása szerkesztés
A gyógyászatban leveleit, virágait és gyökerét használják. A nyákoldó, vízhajtó, és bőrnyugtató tulajdonságú leveleket nyáron gyűjtik. Főzetüket húgycsőgyulladás (urethritis) és vesekövek kezelésére használják.
A késő ősszel gyűjtött gyökér bélbevonó (demulcens), vízhajtó (diuretikus), bőrnyugtató (emolliens) és sebgyógyító hatású. Főzetét általában emésztési és bőrproblémákra használják, főként a száj gyulladásai, gyomorhurut (gastritis), gyomorfekély, bélhurut, bélgyulladás (enteritis) és a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége (colitis) kezelésére. Növeli a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket (bronchus)okat.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két hivatalos drogja szerepel:
| Orvosi ziliz levél | Althaeae folium 1210 |
| Orvosi ziliz gyökér | Althaeae radix |
Gyökerének gyógyszer szabadneve althea root, ATC-kódja R05CA05.
Képgaléria szerkesztés
-
A növény -
Levele -
Virága
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 165. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 164. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=82/9_eloadas.ppt
- ↑ a b Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 176., 2000.
- ↑ Dános, B.: Farmakobotanika. A gyógynövénytan alapjai. Argumentum, Budapest, 231., 2006.
