Oskar Kallis
Oskar Kallis (Tallinn, 1892. november 23. – Jalta, 1918. január 1.) észt festő, az észt nemzeti romantika egyik legismertebb képviselője.
| Oskar Kallis | |
 | |
| 1915-ben | |
| Született | 1892. november 23. Tallinn |
| Meghalt | 1918. január 1. (25 évesen) Jalta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Kallis témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Az Orosz Birodalomhoz tartozó Revalban (Tallinnban) született 1892-ben. Ötéves volt, amikor vasúti kalauzként dolgozó apja, Tõnis Kallis 1898-ban meghalt. Miután 1910-ben elvégezte a négyosztályos tallinni városi iskolát, Erns Boustedt mérnöknél dolgozott műszaki rajzolóként. 1914-ben a Nagy Péter tengeri erőd építéséhez vették fel műszaki rajzolónak.
A városi iskolában töltött tanulóévei alatt kezdett el művészeti tanulmányokat is folytatni. 1903-ban csatlakozott Ants Laikmaa műteremiskolájához, ahol rajzot tanult. Kallis Laikmaa egyik kedvenc tanítványa volt. Amikor Laikmaa 1907-től külföldön tartózkodott, Kallis önállóan kísérletezett a rajzzal és festészettel. Akvarellel és olajfestékkel próbálkozott. 1912-1913-ban az Észt Művészeti Társaság (Eesti Kuntsiselts) rajztanfolyamait látogatta. Miután Laikmaa 1913-ban visszatért Észtországba, Kallis nála folytatta művészeti tanulmányait. Ebben az időszakban bontakozott ki művészete és vált ismert festővé.
Kallis tuberkulózisban szenvedett, 1917-re egészségi állapota romlott, de még abban az évben részt vett a Vikerla művészeti egyesület megalapításában. Laikmaa adománygyűjtést szervezett, hogy tanítványát délre küldhesse gyógyulni. 1917 végén egy támogató segítségével sikerült Jaltába mennie. Röviddel érkezését követően, 1918. január 1-jén azonban Jaltában elhunyt, sírja az ottani temetőben található.
Művészete szerkesztés
Azon első észt művészek közé tartozott, akik Észtországban tanulták a képzőművészetet. Járt azonban finn és orosz (szentpétervári és moszkvai) múzeumokban is, ahol az ottani műalkotásokkal is megismerkedhetett. A külföldi festők közül elsősorban a finn Akseli Gallen-Kallela volt rá hatással.
Elsősorban tájképeket és portrékat festett. Utóbbiak között három önarcképet készített.
Munkásságában jelentős helyet foglalnak el az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg témakörében készített alkotásai. 1912-ben készítette első ilyen munkáit, amelyeket az Észt Művészeti Társaság kiállításán mutatott be először. Később többször és többféleképpen is feldolgozta a Kalvipoeget. Közel negyven képet készített ebben a témakörben többféle technikával, volt közöttük pasztell, rajz és olajfestmény is.
Kallis karikatúrákat is készített, amelyek a Tapper és a Meie mats lapokban jelentek meg.
A festmények és grafikák mellett iparművészettel is foglalkozott. Tervezett bútorokat, textilmintákat, használati tárgyakat (szőnyegek, kanapé párnák, kézitáskák és függönyök) is.
Emlékezete szerkesztés
Műveinek jelentős része az Észt Művészeti Múzeum (EKM) gyűjteményében található.
Róla mintázta Andrus Kivirähk a Szépséges kék állat (eredeti címe: Sinine sarvedega loom) című regényének főhősét.[1][2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az eredeti mű 2019-ben, magyar fordítása 2021-ben jelent meg.
- ↑ Andrus Kivirähki eesti Pygmalion (észt nyelven). Tänane leht, 2019. szeptember 19. (Hozzáférés: 2021. május 15.)
Források szerkesztés
- Eesti biograafiline andmebaas ISIK. www2.kirmus.ee. [2021. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 15.)
