Páhi
Páhi község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
| Páhi | |||
 | |||
| Páhi Községháza buszmegálló a 80'-as években | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Petz János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6075 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1122 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′, k. h. 19° 24′Koordináták: é. sz. 46° 43′, k. h. 19° 24′ | |||
 Páhi
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Páhi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páhi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Páhi a Kiskunsági-homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre. Nem messze tőle található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó.
Megközelítése szerkesztés
A község ma csak közúton érhető el, a központján nagyjából észak-déli iránybam végigvezető 5301-es úton, habár a külterületeit érinti még az 5217-es és az 5303-as út is.
Régebben elérhető volt keskeny nyomközű vasúton is, Kecskemét és Kiskőrös felől egyaránt, a MÁV 148-as számú vonalán, a kecskeméti kisvasúton, melyen azonban 2009. december 13. óta szünetel a személyforgalom.[3]
A Volánbusz menetrend szerinti járataival többek közt Kecskemét és Izsák felől érhető el a település.
Története szerkesztés
Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéből tudjuk, hogy Fejér vármegye solti székéhez tartozott Pah néven. A 16. században a Baranyai család birtokolta.
A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak.
Közigazgatási hovatartozása a 19. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek.
1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskantyú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is. Az 1940-es években Páhiban tanított Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.
A településen két templom van, a katolikus és az evangélikus, utóbbit a reformátusok is használják. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános Podmaniczki Imre, aki helyben lakik 2014. augusztus 1-től.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Balázs István (független)[4]
- 1994–1998: Oroszi István (független)[5]
- 1998–2002: Oroszi István (független)[6]
- 2002–2006: Oroszi István (független)[7]
- 2006–2010: Oroszi István (független)[8]
- 2010–2014: Oroszi István (független)[9]
- 2014–2019: Oroszi István (független)[10]
- 2019-től: Petz János (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1240 | 1212 | 1169 | 1119 | 1143 | 1122 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,8%, református 5,7%, evangélikus 8,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,6% (7,9% nem nyilatkozott).[11]
2020. január 1-én, a lakosság száma: 1174 fő. [12]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% románnak, 0,6% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, szerbnek, ukránnak és horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 6,6% evangélikus, 4,8% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[13]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Páhi Helységnévtár
- ↑ Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. nyilvantarto.hu. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
- ↑ Páhi Helységnévtár
Külső hivatkozások szerkesztés
