Páneurópai folyosók

A páneurópai közlekedési folyosókat (más néven: Helsinki-folyosókat) az 1994-es és 1997-es európai közlekedési miniszteri konferenciákon jelölték ki. A tíz kijelölt folyosó a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése Kelet-Európa (az akkori Európai Unió szomszédos államai) irányába. A folyosók kijelölésének célja jó közlekedési kapcsolatok kiépítése volt az EU és szomszédai között, a hatékony és biztonságos közlekedési rendszer révén, segítve az utasok és áruk hatékony szállítását, és ezáltal a versenyképességet és a gazdasági növekedést.

Páneurópai közlekedési folyosók térképe

Az Európai Unió bővítése révén ezek a folyosók ma már nagyrészt az EU területén haladnak, így a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képezik.

Történelem

Az 1990-es évek elején, a rendszerváltás után egy sor pán-európai közlekedési konferenciát tartottak azzal a céllal, hogy azonosítsák Kelet-Európa infrastruktúra-fejlesztési szükségleteit, és kidolgozzanak egy stratégiát Európa összes közlekedési hálózatának integrálására.

Az első, 1991-ben Prágában megrendezett konferencia eredményeként egy közlekedési folyosókon alapuló megközelítésben állapodtak meg. A második konferencián (1994, Kréta) kilenc páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki: ezek Kelet-Európa fő közlekedési tengelyei, és ezekre kívánták összpontosítani a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat. A harmadik konferencián (1997, Helsinki) a balkáni államok lobbizásának köszönhetően egy tizedik folyosót is kijelöltek. (Ugyanitt négy „páneurópai közlekedési területet” is kijelöltek, amelyek tengeri medencéket foglalnak magukba.)

Folyosók

Összesen tíz páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki. Ezek közúti-vasúti folyosók, kivéve a VII-es számút, amely vízi folyosó.

#	Útvonal	Hossz (km)
I	Helsinki – Tallinn – Riga – Kalinyingrád – Gdańsk és Vilnius – Varsó	550
II	Berlin – Poznań – Varsó – Breszt – Minszk – Szmolenszk – Moszkva – Nyizsnyij Novgorod	1830
III	Berlin/Drezda – Wrocław – Katowice – Krakkó – Lviv – Kijev	1640
IV	Drezda/Nürnberg – Prága – Brno – Pozsony – Győr – Budapest – Arad – Craiova – Szófia – Plovdiv – Isztambul IV/a: Brno – Bécs (csak vasút) IV/b: Arad – Bukarest – Konstanca IV/c: Szófia – Szaloniki	3258
V	Velence – Trieszt/Koper – Ljubljana – Maribor – Budapest – Ungvár – Lviv – Kijev V/a: Pozsony – Zsolna – Kassa – Ungvár V/b: Fiume – Zágráb – Budapest V/c: Ploče – Szarajevó – Eszék – Budapest	1600
VI	Gdańsk – Grudziądz – Toruń – Zebrzydowice – Zsolna VI/a: Grudziądz – Poznań VI/b: Katowice – Ostrava – Brno	1800
VII	A Duna és elérhető az Északi-tenger a Rajna–Majna–Duna-csatornán keresztül Magyar kikötői : Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács Teljes szakasz: Rotterdam - Mainz - Frankfurt - Bamberg - Regensburg - Passau - Linz - Bécs - Pozsony - Győr-Gönyű - Budapest-Csepel - Dunaújváros - Baja - Mohács - Belgrád - Silistra - Konstanca - Galat - Izmail	2415
VIII	Durrës – Tirana – Szkopje – Bitola – Szófia – Plovdiv – Dimitrovgrad – Burgasz – Várna	1300
IX	Helsinki – Viborg – Szentpétervár – Moszkva – Kijev – Ljubasevka – Chișinău – Bukarest – Dimitrovgrad – Ormenio – Alexandrúpoli IX/a: Ljubasevka – Odessza IX/b: Kalinyingrád/Klaipėda – Kaunas – Vilnius – Minszk – Kijev	6500
X	Salzburg – Ljubljana – Zágráb – Belgrád – Niš – Szkopje – Szaloniki. X/a: Graz – Maribor – Zágráb X/b: Budapest – Újvidék – Belgrád X/c: Niš – Szófia – Plovdiv – Dimitrovgrad – Isztambul X/d: Veles – Bitola – Florina – Igumeníca	2360

Páneurópai folyosók Magyarországon

• A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
• Az V. folyosó a délnyugati országhatártól északkeleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B és V/C ág Horvátország felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.
• A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
• A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.

További információk

• Maps Trans European Networks, The International Maglevboard e.V. (angol)
• Paneuropäische Verkehrskorridore und Verkehrsgebiete, Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung (német)