Péterfy László (szobrász)

(1936) erdélyi magyar szobrász

Péterfy László (Nyárádselye, 1936. május 2. –) Kossuth-díjas magyar festő és szobrászművész. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996). Felesége Péterfy Lászlóné Jékely Adrienne volt, Péterfy Gergely író, Péterfy Bori énekesnő és Péterfy Sarolt irodalomtörténész édesapja.

Péterfy László
Született1936. május 2. (87 éves)[1]
Nyárádselye
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterfy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festő szakán (1954–1959) folytatott. Mesterei Kádár Tibor és Miklóssy Gábor voltak. Festőnek indult, az 1960-as évek első felében festőművészeti tárlatokon szerepelt Maros megyében. 1966-ban települt át Magyarországra, itt a magyar népi mesterségeket támogató mozgalom egyik szervezőjeként működött, az erdélyi középkori és reneszánsz művészet, s a népi kő- és fafaragás művészetének folytatója és továbbhagyományozója. Egyre inkább a szobrászat lett a fő művészeti kifejezőeszköze, szobrászata alapvetően figurális és hagyományőrző. Épületszobrászattal is foglalkozott, Makovecz Imre épületeihez tervezett szobrokat, elsőnek a sárospataki Művelődési Házhoz készített két oszlopszobrot mészkőből (1986). Később dolgoztak együtt a paksi Szentlélek katolikus templomon, amely Makovecz tervei alapján épült fel, 1988-ban. Egyik oszlopszobra a nagyszentmiklósi kincs égberagadási jelenetét, a másik a csodaszarvas-legendát szimbolizálja. Tagja volt a Siklósi Kőfaragó Tábornak, 1991-ben pedig a Toyamai Nemzetközi Szobrásztábor egyik résztvevője. Számos köztéri alkotást készített, s mellette kisplasztikákat. Főleg fa, bronz, vörösrézlemez, mészkő, néha márvány szobrainak az alapanyaga. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum is őrzi.

Kiállításai (válogatás)[2] szerkesztés

Egyéni szerkesztés

Csoportos szerkesztés

  • 1960-65 • Marosvásárhelyi Megyei Tárlatok
  • 1967-93 • Országos Kisplasztikai Biennálék, Pécs
  • 1968-70 • Balatonboglári Kápolnatárlatok, Egyetemi Színpad, Budapest
  • 1986 • SZETA aukciós kiállítás

Köztéri alkotásai szerkesztés

 
Angyalszobor című alkotása a paksi Szentlélek-templom bejáratánál (1991)
  • Nő virággal (mészkő, 1970–71, Siófok, Kórház)
  • Nő virággal (mészkő, 1970, Tatabánya, Öregek Otthona)
  • plasztika (andezit, 1980, Zalaegerszeg)
  • Kőemlék (trachit, 1982, Zalaegerszeg)
  • Égberagadás (mészkő, 1986, Sárospatak, Művelődési Ház)
  • Csodaszarvas (mészkő, 1986, Sárospatak, Művelődési Ház)
  • Illyés Gyula-kopjafa (fa, 1986, Dombóvár)
  • Kós Károly (bronz, 1987, Kispest, Wekerletelep)
  • Magvető (bronz, 1988, Bábolna)
  • tizenhat királyszobor (fa, 1988, Székesfehérvár, Királypark)
  • dombormű (terrakotta, 1989, Pusztaszer, ravatalozó)
  • Harsányi Zsolt (bronz, 1989, Sárospatak, Kollégium)
  • Föltámadott Krisztus (fa, 1990, Siófok, evangélikus templom)
  • Krisztus és angyalok (tölgyfa, 1991–92, Paks, Szentlélek római katolikus templom)
  • 1956-os emlékmű (kő, bronz, 1993, Kispest)
  • A II. világháború halottainak emlékére (1994, Kispest)
  • Szent Borbála (1994, Tatabánya)
  • Két angyal (vörösrézlemez, 1995, Győr, Bencés Gimnázium kápolnája)
  • Politikai áldozatok emlékműve (gránit, 1997, Tard)
  • Akiknek életét tönkretette a kommunizmus (1996, Budapest, Tabán, Makovecz Imrével)
  • Memento: az 1945–56 között kivégzettek emlékműve (mészkő, 1997–98, Budapest)
  • II. világháborús emlékmű (márvány, 1999, Budapest-Kispest)
  • Életfa (krómacél, 2000, Tatabánya, Fő tér)
  • Szent István (kő, bronz, 2000, Tokaj)

Kötetei szerkesztés

  • Kútvölgyi Mihály–Péterfy László: Első házam vala...; Timp, Bp., 2002
  • Marosszék régi sírkövei; Mentor, Marosvásárhely, 2005 (A Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára)

Díjak, elismerések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  2. Listák www.artportal.hu nyomán.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Kernács Gabriella: Memento. Péterfy László emlékműve. Árgus, 1998/3.