Püspöki palota (Sümeg)

sümegi barokk palota

A Püspöki Palota 1748-1755 között épült, barokk stílusú palota a Veszprém vármegyei Sümeg városában, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása. 1755-1775 között a veszprémi püspökök lakhelye. a Hagyományos provinciális barokk stílusban épült, eredeti építészeti- és festészeti értékei kiemelkedők voltak, az idők során azonban freskói, szép bútorai, kályhái, stukkói, értékes festménygyűjteménye elkallódtak vagy megsemmisültek, könyvtártermének bútorzatát az Iparművészeti Múzeumba szállították. A palota egyes részei – így a képtár – felújított állapotban múzeumként látogatható, épülettömegének legnagyobb része – szinte romosan – még restaurálásra vár. Képtárában ma főleg 19. század végi, 20. század eleji színvonalas festmények láthatók. Ma az egyetlen közkézen levő barokk püspöki palota Magyarországon.

Püspöki palota
Ország Magyarország
TelepülésSümeg
Stílusbarokk
Elhelyezkedése
Püspöki palota (Sümeg)
Püspöki palota
Püspöki palota
Pozíció Sümeg térképén
é. sz. 46° 58′ 51″, k. h. 17° 16′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 51″, k. h. 17° 16′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspöki palota témájú médiaállományokat.
A püspöki palota főhomlokzata

Története szerkesztés

 
F.A. Maulbertsch (?): Padányi Bíró Márton

Az építés előzményei szerkesztés

A török Magyarországról történt kiűzetése után a végváraknak és váralja településeiknek a jelentősége jószerével elveszett. Hasonló sors jutott osztályrészül Sümegnek is. A város újabb fellendülésére mintegy fél évszázad múlva kerülhetett sor, s ebben Padányi Biró Márton veszprémi püspöknek meghatározó szerepe volt.

A püspök nem szerette székhelyét, Veszprém várost, ahol rendszeres összeütközésbe került a város protestáns lakosságával, olyannyira, hogy meglehetősen arrogáns modorát és abszolutisztikus elképzeléseit a városi ellenzék sorozatosan gáncsolta, keresztezte. Az volt az első elképzelése, hogy a kuruc-harcok megszűnte után lerombolt sümegi várat újjáépítteti és, mint egyházi fejedelmi várúr ide vonul vissza. Elképzelését azonban nem tudta megvalósítani, mert Mária Terézia késlekedett megadni ehhez az engedélyét.

A püspök akkor elhatározta, hogy a vár lábánál fekvő, a ferences templommal szemközti telken alakít ki kastélyt.

 
A palota belső udvara

Építése szerkesztés

Az építkezést 1748 és 1755 között végezték el. A kinézett telken már állt egy korábban épített ház. Bíró püspök építészeket, kőfaragókat és stukatúrosokat hozatott, és a kastélyt a meglevő épület felújításával és az új épületbe szervezésével felépíttette. Az építkezésre és az épület berendezésére mintegy Bíró 100 000 forintot fordított. Pontosan nem ismerjük a tervező építész nevét, de több Bíró Márton által kezdeményezett építkezéseken részt vevő Tiethart József veszprémi építőmester jelenléte feltételezhető. Erre bizonyos sajátos stílusjelekből – stíluskritikai vizsgálatokkal – is következtetni lehet. Az épület kivitelezőinek feltételezett részesei: Paul Moiser püspöki kőműves, Antonio Orsatti stukóművész és Paul Wachtlender püspöki asztalos. Igényes építészeti alkotást hoztak létre, mely nemcsak a szűkebb helyi környezetben, de a magyarországi barokk művészet egészében is figyelemre méltó alkotásnak számít.

Püspöki lakhely 1755-1775 szerkesztés

A palotát az egymást váltó püspökök alig néhány évtizedig használták püspöki lakhelyül.

Alkalmi lakhely, lakatlan palota 1775-től szerkesztés

1775-re Koller püspök megépíttette a veszprémi püspöki palotát, attól kezdve a sümegi palotát a veszprémi püspökök csak bérmáláskor látogatták.[1] 1875-ben - amikor Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyve alapjául szolgáló, barátaival tett utazásukkor meglátogatják, a palota már lakatlanul, üresen állt: Őrzését a Ranolder János veszprémi püspök által megbízott „félszemű kulcsárnő”, Juliánna asszony végezte, a könyvtár még tele volt könyvekkel. „A nagy terem közepén rendetlen halmokban hevertek az uradalmak gazdasági írásai, a korábbi püspököktől fölfelé sok századra [...] Termei konganak, mintha üresek volnának. Falak, padlók, szőnyegek ódon szaggal telvék. [...] Mintha barlangban volnál: úgy érzed magad a gazdátlan palotában.”[1]

Államosítás, diákszálló 1947-től szerkesztés

1947-ben a palota épületét államosították, a szocialista évtizedekben kollégiumnak, általános iskolának, technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal leválasztották, bútorzatát széthordták, állaga jelentősen lepusztult.

Építészeti kialakítása szerkesztés

Az épület keleti szárnya, amely a vár lejtőjére támaszkodik, földszintes, tulajdonképpen a meglevő korábbi épület megtartása és átalakítása révén került beillesztésre (ma ennek a szárnynak a belső rekonstrukciója megvalósult, korabeli bútorokkal és a Sümegi Képtár képeivel díszítve megtekinthető).

 
Sümeg: A romos középrizalit és kapu

Az épület külső megjelenése

A bejárat és a díszterem építészeti kiemelésére szolgáló középrizalit fél emelettel magasabb az oldalszárnyaknál. A homlokzat keleti sarkánál fazsindellyel fedett, hagymakupolás tornyocska épült. A nyugati sarkon kiugró fedett sarokerkély található. Ez a megoldás késő reneszánsz építészeti megfogalmazásra utal.

Az épület szinte dísztelen. Kis ablakokkal tagolt falait egyszerű, lizénák és sima párkányzat tagolja. A bejárati főrizalit ennél sokkal díszesebb. A párkányok erőteljesebb kiképzése a szélességi kiterjedést hangsúlyozza, s ennek következtében az épület a lomha terpeszkedés, kényelmesség benyomását kelti(Rados J.). A főrizaliton található öt ablak nagyobb a többinél és félköríves záródásúak, köztük tömör falpillérek helyezkednek el. A falmezőt – jellegzetes megfogalmazású - fenn jón, alul korinthoszi oszlopfők díszítik. Az ablakokat finoman mintázott stukkó virágfüzérek keretezik, a középső ablak fölött Bíró Márton címere helyezkedik el. A főrizalit emeletsorát kettős párkányzat zárja le. A második párkány fölé attika-fal emelkedik, melyet két szélén kisebb, középütt nagyobb méretű vakablakokkal díszített félköríves oromzat díszíti. Ezen kőből faragott vázák és puttó-szobrok helyezkednek el.

Az épület legszebb része a kapuzat. Az egyszerű kapunyílást két oldalról egy-egy – magas bázisra állított – atlasz-szobor díszíti. A naiv kontraposztban mintázott alakok fejükön korinthoszi oszlopfőkkel, s ezekre támaszkodik a kisméretű pillérekkel és áttört közelemekből képzett és virágfüzérrel díszített mellvéd.

Képek 2019-ből (az épület még renoválás alatt)

Az épületbelső kialakítása

 
Sümeg: A palotakápolna

A belső kiképzés - keletkezési idő tekintetében - első eleme a bejárattól jobbra levő oldalfolyosóról nyíló, négyzetes alaprajzú kápolna. Ezt néhány márvány-pilaszter és egy oratórium díszíti. A mennyezeten találhatók Antonio Orsatti stukkói, amelyek a késő barokk művészet naturalisztikus felfogását képviselik, miközben helyenként népi elemek is megtalálhatók rajta (a homlokzati ornamentikus motívumokhoz hasonlóan). A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar szent koronát Máriának ajánlja. (A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogel Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető, a mennyezet stukkódísszel keretezett, Tours-i Szent Márton (a püspök védőszentje) megdicsőülését ábrázoló mennyezetképpel együtt. A falakon levő négy olajfestmény Szent Márton életéből vett jeleneteket ábrázol. A képek, a főoltár kronosztikonja szerint 1750-ben keletkezhettek, s inkább tematikailag, mint művészetileg értékelhetők.

A palotában eredetileg 31 lakószoba volt. Az erkélyes főrizalit első emeletén volt a díszterem (jelenleg zárva, restaurálásra vár). A díszterem eredeti freskói Somló, Tátika, Csobánc és Sümeg várait – valamint Bíró Márton püspökké avatásának jeleneteit ábrázolták. A freskók az idők folyamán - amikor a kastélyt diákszállónak alakították át, - elpusztultak: Ekkor a termet több szobára osztották. A díszterem falain helyezkedtek el valaha Bíró Márton képtárának legszebb darabjai. Ezek – a szép bútorzattal együtt - elkallódtak.

A palota valamennyi termének mennyezetét finom színezéssel tagolt stukkók díszítették, amiből mostanra csak kevés maradt. A palota legszebb terme a könyvtárszoba volt, amelynek bútorzatát a 19. századvégén az Iparművészeti Múzeum-ba szállították. A falakat eredetileg nyolc beépített könyvszekrény (diófa furnírból és diófa intarziával, faragvánnyal díszítve) szegélyezte. A mennyezetet szegélyeiken falfestmények díszítik, amelyek a tudományok jelképei közt Bíró Mártont ábrázolják.

A püspöki palota valaha gazdag bútorgyűjteményéből csak néhány bútor maradt meg (a jobb oldali szárny - Képtár részleg - szobáinak belső berendezése máshonnan származó, részben korabeli, részben modern bútorzat). Eltűntek a hajdani magas művészi színvonalat képviselő, a sümegi fazekasok által készített, klasszicista stílusú kályhák is.

A püspöki palota művészeti értékelése szerkesztés

Az épületegyüttes építőművészeti értékelését Rados Jenő professzor a következőként összegzi:

„A püspöki nyaraló részleteinek sajátos alakításával és épülettömegeinek elrendezésével hazánkban társtalanul álló, rendkívül érdekes műemlék. Formatökélye mellett bájos provincializmus ömlik el a homlokzatán.”

Sümegi Képtár

A püspöki palota jobb oldali – legrégibb – szárnyában, az oldalfolyosó és a belőle nyíló helyiségsor a közelmúltban restaurálásra került. Berendezési tárgyai részben korabeli, máshonnan származó bútorok, továbbá falaikon került kiállításra a színvonalas – többé kevésbé századfordulós (19/20.) és 20. századelőből származó – festményekből álló képtár. Az oldalfolyosón került elhelyezésre a gyűjtemény grafikai anyaga. A palota – és a képtár - múzeumként látogatható, habár épülettömegének legnagyobb része - szinte romosan - még restaurálásra vár.


A Sümegi Püspöki Palota felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében szerkesztés

„A sümegi Püspöki Palota turisztikai funkcióbővítő fejlesztése” című projekt keretében 1.500.000.000 forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) valamint 319.880.007 forint értékű hazai forrásból újul meg.

A kastély infrastrukturális fejlesztésének elemei:

A már korábban felújított homlokzattal rendelkező sümegi Püspöki Palota közel 1.500 négyzetméternyi belső területe újul meg a meglévő barokk építészeti részletek részleges rekonstrukciójával, az értékes falfestmények konzerválásával, így a palota a vendégek számára bejárhatóvá válik.

A palota vízszigetelési rendszere korszerűsítésre kerül, amelynek része a várhegy felől érkező csapadék és a rétegvizek elleni védelem kialakítása is.

Felújításra, bővítésre kerül a palota gyenge- és erősáramú-, valamint IT-hálózata, alkalmazkodva a modern kor követelményeihez és megfelelő hátteret biztosítva a kialakítandó attrakcióknak.

A fejlesztés keretében ajándékbolt kerül kialakításra, megújulnak a személyzeti és közönségforgalmi terek, valamint a vizesblokkok, amivel megteremtődnek a minőségi vendégfogadás körülményei. Az egykori konyha területén külső terasszal is rendelkező kávézó létesül, amelyhez rendezvények alkalmával az épület déli szárnyának közepén elhelyezkedő „sala terrena” különleges freskókkal díszített tere is hozzákapcsolható. A valamikori dézsmapince helyén borászati bemutató helyiség kerül kialakításra, amely akár múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas lesz.

A program részét képezi a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna restaurálása, valamint az emeleten található gazdagon díszített könyvtárszoba és környezetének helyreállítása is.

Az egykori püspöki termek ugyancsak felújításra kerülnek, lehetővé téve a palota és mindenkori lakóinak történetét és életmódját, hétköznapjait és ünnepeit bemutató kiállítótér kialakítását.

A kastély turisztikai fejlesztésének elemei: A sümegi Püspöki Palota „Tágra nyílt szemmel” című kiállításának vezérfonala egy 18. századi, 1750-es évekbeli történet, amelynek főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek „kalandja” Sümegen. Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. Padányi Biró Márton az ellenreformáció korszakának emblematikus alakja, akinek fő műve a sümegi „néma prédikáció”, az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű, amely a rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke. A kiállításban megjelenített, interaktív eszközökkel bemutatott freskó látványos részletei tanúskodnak a korszak emberének gondolkodásmódjáról, életszemléletéről. A kiállítás tervezői a két főszereplőt a legmélyebb részletekig megszemélyesítik. Tevékenységüket humoros, néhol groteszk módon animációs kisfilmekkel, képregényszerű illusztrációkkal jelenítik meg, máskor pedig a legmodernebb eszközökkel megvalósított beltéri vetítés (videomapping) segítségével tárják az érdeklődők elé. A palotában ugyancsak megtekinthető lesz Sümeg város „Nyolcak-gyűjteménye” is, a ma létező egyetlen állandó kiállítás az országban, amely a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport tagjainak alkotásait mutatja be. A palota belső udvarában tervezett, a kiállítás tematikájához illeszkedő rendszeres esti épületvetítési programok különleges látványkapcsolatot létesítenek majd a sümegi várral, egyben a tartózkodási időt is megnyújtják. A Püspöki Palota központi elhelyezkedésének köszönhetően Sümeg város kulturális és közösségi élete megújult, multifunkcionális térrel gazdagodik.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Eötvös Károly: Balatoni utazás, A lakatlan palota fejezet;. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  2. Sümeg, Püspöki Palota. (Hozzáférés: 2020. január 27.)

Források és irodalom szerkesztés

  • Péhm (Mindszenty) József: Padányi Bíró Márton élete és kora - Zalaegerszeg, 1934.
  • Levárdi Ferenc: SÜMEG Plébániatemplom (további irodalomjegyzékkel) - TKM füzetek: 74. sz. 1986 - ISBN 963-555-420-6
  • Végvári Lajos: A sümegi Maulbertsch freskók - 1958. Bp. Képzőművészeti Alap K. - Athenaeum Ny. 582717. sz.
  • Szerk.: Magyarországi művészettörténet (..k. .p.) Bp. Akadémiai K.
  • Encyclopaedia Britannica Hungarica CD. vers. 2005.
  • Genthon István: Magyarország művészeti emlékei Bp. 1981.
  • Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül, A lakatlan palota fejezet, 1900 [1]