A Płowcei csata 1331. szeptember 27-én Lengyelország északi felén, Kujávia tartományban a Német Lovagrend és a lengyel sereg közötti, döntőnek számító ütközet, amelyben I. Ulászló lengyel király győzedelmeskedett.

Płowcei csata
KonfliktusLengyel–lovagrendi háború (1331–32)
Időpont1331. szeptember 27.
HelyszínPłowce község mellett, Brześć Kujawski közelében, Kujávia (Kujawy) területén (Észak-Lengyelország)
Eredménylengyel győzelem
Szemben álló felek
Lengyel Királyság Teuton Lovagrend
Parancsnokok
I. Ulászló lengyel király
Kázmér herceg
Dietrich altenburgi várgróf
Otto von Lutterberg
Reuss von Plauen
Otto von Bonsdorf
Szemben álló erők
kb. 5000 főkb. 7000 fő
Veszteségek
1700 fő2600 fő
Térkép
Płowcei csata (Lengyelország)
Płowcei csata
Płowcei csata
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 52° 36′ 56″, k. h. 18° 38′ 38″Koordináták: é. sz. 52° 36′ 56″, k. h. 18° 38′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Płowcei csata témájú médiaállományokat.
Emlékmű a csata helyén.

Előzmények szerkesztés

A Német Lovagrend 1309-ben Danzig elfoglalásával kezdte meg hódításait a lengyel területek felé. Szövetséget kötött Csehországgal, s megállapodtak az ország felosztásáról. Nagy-Lengyelországot, Kujáviát, Mazóviát és egyéb északi részeket a lovagrend, a déli területeket, köztük Kis-Lengyelországot pedig a csehek vették volna birtokukba. Lengyelországot egyedül Magyarország segítette, alkalmanként szövetségese volt Litvánia is. 1326-tól kezdődően újabban sorozatosan behatoltak a teuton lovagok Lengyelország északi felébe, de a támadások többségét a lengyel-magyar sereg elhárította. 1329-ben ellenben elesett Dobrzyń, 1330-ban pedig a csehek nyomultak be Lengyelországba, amire válaszul Károly Róbert magyar király megtámadta Csehországot. 1331-ben a német lovagok folytatva előrenyomulásukat új háborút robbantottak ki a lengyelek ellen és megszállták Kujáviát.

A szembenálló erők szerkesztés

I. Ulászló lengyel király és fia Kázmér herceg (későbbi III. Kázmér lengyel király) kb. 5000 fős sereggel szálltak szembe Płowce községnél a Német Lovagrenddel. Az ellenfél mintegy 7000 fős haderejét a nagymester gróf Altenburgi Dietrich és három másik rendi tag vezette. A csatában a rendnek 800 tagja volt jelen.

A csata szerkesztés

A csata során a lovagok Brześć Kujawski felől támadták a lengyeleket, míg a lengyel sereg másik része egy erdőből oldalról megrohanta a lovagokat. A csata egész sötétedésig tartott, s végül a lengyelek megnyerték.

A veszteségek és a további események szerkesztés

A csata eléggé véres volt, mindkét fél részéről úgy 4000 halálos áldozatot követelt. A lovagrend tagjai közül 40-en estek fogságba. A lovagrendi sereg a fiaskót követően visszavonult Thornba. Bár a következő években folyt a háború, de az osztrák herceg, a magyar király és a cseh király közreműködésével béketárgyalás indult. A lovagok Radżiwojnál újabb vereséget szenvedtek. 1335-ben aláírták a visegrádi békét, s a lovagok visszaadták Dobrzyńt, de a város még fog gazdát cserélni a század további részében.

Külső hivatkozás szerkesztés