Pablo de Sarasate

Pablo Martín Melitón de Sarasate y Navascués (Pamplona, 1844. március 10. – Biarritz (Franciaország), 1908. szeptember 20.) spanyol hegedűművész és zeneszerző.

Pablo de Sarasate
Életrajzi adatok
Születési név	Pablo Martín Melitón de Sarasate y Navascués
Született	1844. március 10. Spanyolország Pamplona
Származás	spanyol
Elhunyt	1908. szeptember 20. (64 évesen) Franciaország Biarritz
Sírhely	Cemetery of San José
Iskolái	Párizsi Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok	klasszikus zene
Hangszer	hegedű
Díjak	Katolikus Izabella-rend nagykeresztje Grand cross of the Civil Order of Alfonso XII (1907) Order of the Dannebrog
Tevékenység	zeneszerző, hegedűművész
Pablo de Sarasate aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pablo de Sarasate témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete, munkássága

Apja tüzérségi karmester volt, és már ötéves korában hegedülni tanította fiát. Miután kiderült a tehetsége, helyi tanároknál tanult tovább. Első hangversenyét nyolcévesen adta La Coruñában. A közönség lelkesen fogadta, egy gazdag mecénás pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy szülei Madridban, Manuel Rodríguez Saeznél taníttathassák. Nem sokkal később, tízéves korában a királyi udvarban játszott, II. Izabella királynő kedvenc hegedűse volt. Tizenkét éves korában anyja úgy döntött, hogy a párizsi Conservatoire-ban, a híres tanárnál, Jean Alard-nál taníttatja tovább. Útközben azonban az anya rosszul lett a vonaton, és meghalt szívrohamban. A bayonne-i spanyol konzul befogadta a fiút a saját otthonába, felgyógyulása után pedig pénzzel támogatta továbbutazását Párizsba, ahol sikeresen felvételizett Alard-nál. Tizenhét éves korában, végzése előtt, fölényes biztonsággal nyerte meg a konzervatórium nagydíj-versenyét.

Párizsban 1860-ban mutatkozott be hegedűművészként, majd a következő évben már Londonban debütált. Karrierje elején rövidebb bravúrdarabokat – gyakran népszerű operák témájára – szerzett és játszott (például a híres Carmen-fantáziát). Szerzeményeiben nem nehéz felismerni a spanyolos dallamokat és ritmusokat. A spanyol zene ebben az időben jött divatba Európában, a nem spanyol zeneszerzők is számos darabot írtak ebben a stílusban, elég példaként Lalo Spanyol szimfóniáját, Balakirev Spanyol szerenádját, Saint-Saëns Bevezetés és rondo capricciosóját, vagy Bizet Carmenjét megemlíteni. Ez a spanyol zenei ismertség és népszerűség is segítette Sarasate sikereit, és több szerző írt és ajánlott darabokat Sarasate számára (Lalo, Wieniawski, Saint-Saëns, Bruch és mások).

Immár világhírű hegedűsként koncertezett szerte Európában (Budapesten 1886-ban lépett fel), Észak- és Dél-Amerikában. A nehezen lelkesedő George Bernard Shaw is elismerően szólt Sarasate előadóművészi és zeneszerzői kvalitásáról, azt mondta, hogy sok zeneszerző írt hegedűre, de csak kevesen hegedűzenét. Sarasatét egész életében sztárként ünnepelték, és amerre csak járt, úgy is viselkedett: minden hangversenye után fogadást adott hódolói számára, kifogástalanul elegáns öltözékekben jelent meg a nyilvánosság előtt, és gáláns volt a hölgyekkel. A női nem előtt különösen népszerű volt, ennek ellenére mindvégig agglegény maradt.

Vásárolt egy villát Biarritzban, de minden évben hazalátogatott a hagyományos bikafuttatásos fiestára. Öregkorára elhatalmasodott rajta krónikus légcsőhurutja, és ebben halt meg 1908-ban. Minden vagyontárgyát Pamplona városára hagyta, az anyagból a konzervatóriumban múzeumot rendeztek be. Két Stradivariusa is volt, az 1724-ben készült hegedűt a Musée de la Musique-re hagyta. Ez a hegedű ma „Sarasate Stradivarius” néven ismert. A másik, 1713-ban készült hangszer a madridi Real Conservatorio Superior de Música tulajdonában van. Sarasate emlékére Pamplonában nemzetközi hegedűversenyt (Pablo Sarasate International Violin Competition) rendeznek.

Sarasate azért írta zongora- vagy zenekari kíséretes, spanyolos hangulatú darabjait, hogy be tudja mutatni fölényes hegedűtudását, virtuóz technikáját. Ezek közül talán a legismertebb a zenekari kíséretes, Op. 20-as Cigánymelódiák (Zigeunerweisen), vagy az ugyancsak zenekarral játszott, Op. 25-ös Carmen-fantázia, amelyet Bizet Carmen című operájának témáira írt. Sarasate szívesen használta mások témáit, így több operatémára komponált fantáziát (például Mozarttól a Don Giovanni és a A varázsfuvola, Gounod-tól a Faust és a Rómeó és Júlia, vagy Thomas Mignonja stb.). Szerzeményeit ma is szívesen játsszák a hegedűsök, gyakran inkább csak ráadásdarabként.

Művei

Carlo Pellegrini Vanity Fairben megjelent karikatúrája A nap embere címmel

Opus	Cím	Hangszer
–	Fantaisie Caprice	Hegedű és zongora
–	Souvenir de Faust	Hegedű és zongora
–	Mazurka Mi	Hegedű és zongora
1	Fantasy on La forza del destino	Hegedű és zongora
2	Homenaje a Rossini	Hegedű és zongora
3	La dame blanche de Boieldieu	Hegedű és zenekar
4	Réverie	Hegedű és zongora
5	Fantasy on Roméo et Juliette	Hegedű és zongora
6	Caprice on Mireille	Hegedű és zongora
7	Confidences	Hegedű és zongora
8	Souvenir de Domont	Hegedű és zongora
9	Les Adieux	Hegedű és zongora
10	Sérénade Andalouse	Hegedű és zongora
11	Le sommeil	Hegedű és zongora
12	Moscoviènne	Hegedű és zongora
13	New Fantasy on Faust	Hegedű és zenekar
14	Fantasy on Der Freischütz	Hegedű és zenekar
15	Mosaíque de Zampa	Hegedű és zongora
16	Gavota on Mignon	Hegedű és zongora
17	Priére at Berceuse	Hegedű és zongora
18	Airs espagnols	Hegedű és zongora
19	Fantasy on Martha	Hegedű és zongora
20	Zigeunerweisen	Hegedű és zenekar
21	Malagueña y Habanera	Hegedű és zongora
22	Romanza andaluza y jota navarra	Hegedű és zongora
23	Playera y zapateado	Hegedű és zongora
24	Capricho vasco	Hegedű és zongora
25	Fantasy on Carmen	Hegedű és zenekar
26	Vito y habanera	Hegedű és zongora
27	Jota aragonesa	Hegedű és zongora
28	Serenata andaluza	Hegedű és zongora
29	El canto del ruiseñor	Hegedű és zenekar
30	Bolero	Hegedű és zongora
31	Balada	Hegedű és zongora
32	Muñeira	Hegedű és zenekar
33	Navarra	Hegedű és zenekar
34	Airs Écossais	Hegedű és zenekar
35	Peteneras, caprice espagnol	Hegedű és zongora
36	Jota de San Fermín	Hegedű és zongora
37	Zortzico Adiós montañas mías	Hegedű és zongora
38	Viva Sevilla!	Hegedű és zenekar
39	Zortzico de Iparraguirre	Hegedű és zongora
40	Introduction et fandango varié	Hegedű és zongora
41	Introduction et caprice-jota	Hegedű és zenekar
42	Zortzico Miramar	Hegedű és zenekar
43	Introduction et tarantelle	Hegedű és zenekar
44	La chase	Hegedű és zenekar
45	Nocturno – Serenata	Hegedű és zenekar
46	Gondoliéra Veneziana	Hegedű és zongora
47	Melodía rumana	Hegedű és zongora
48	L'Esprit Follet	Hegedű és zenekar
49	Canciones rusas	Hegedű és zenekar
50	Jota de Pamplona	Hegedű és zenekar
51	Fantasy on Don Giovanni	Hegedű és zongora
52	Jota de Pablo	Hegedű és zenekar
53	La Rève	Hegedű és zongora
54	Fantasy on Die Zauberflöte	Hegedű és zenekar

Romanza Andaluza, Op. 22 Carrie Rehkopf (hegedű)   Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Navarra, Op. 33 Roxana Pavel Goldstein és Elias Goldstein (hegedű), a chicagói Depaul Symphony, vezényel Cliff Colnot Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pablo de Sarasate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. 289. o.
• Pablo de Sarasate (Biography, Catalogue of Works)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Pablo de Sarasate témájú médiaállományokat.

• youtube.com – Sarasate Plays Sarasate Zigeunerweisen
• bfz.hu – Sarasate, Pablo Martín Melitón de
• allmusic.com – Pablo de Sarasate