Palásthy Pál

(1825–1899) esztergomi segédpüspök

Palásti és keszihóczi Palásthy Pál (Magyarizsép, 1825. március 29.Esztergom, 1899. szeptember 24.) magyar katolikus pap, teológiai tanár és író, esztergomi segédpüspök.

Palásthy Pál
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Palásthy Pál püspök portréja a Palásthy címerrel, a palásti Szent György-templomban
Született1825. március 29.[1]
Magyarizsép
Elhunyt1899. szeptember 24. (74 évesen)[2]
Esztergom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1886. május 4. – )
  • segédpüspök (1886. május 4. – )
esztergomi segédpüspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1848. június 10.
Püspökké szentelés1886. május 9.
Szentelők

Hivatalesztergomi segédpüspök
Társszentelt püspökök
Bende Imre1887. április 24.
Vaszary Kolos1892. február 7.
A Wikimédia Commons tartalmaz Palásthy Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

A gimnáziumot Kassán végezte, a teológiát pedig a pesti Központi Papnevelő Intézetben, mint kassai egyházmegye növendéke. 1848. június 10-én szentelték pappá, a bécsi Augustineum intézetben doktori oklevelet szerzett.

Sátoraljaújhelyen káplán, s egy ideig a kassai papnevelő intézet lelki igazgatója, majd 1855-től 1871-ig a pesti egyetemen az erkölcstan tanára lett. 1861-ben kiadta kétkötetetes erkölcstanát, a Teologica Morum Catholica–t. Ugyanabban az évben már a hittudományi kar dékánja volt Pesten. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban címzetes apáttá nevezték ki.[3]

 
Palásti templom

Püspöki pályafutása szerkesztés

1886. május 4-én sareptai címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezték ki. Május 9-én szentelte püspökké[3] Simor János érsek, Schopper György rozsnyói püspök és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével. Rengeteget dolgozott: lapot szerkesztett (a Religiót 1864-68-ban szerkesztette Pesten), teológiai tanulmányokat írt stb. Kiadta többek közt A Palásthyak című háromkötetes munkáját is, amely sok-sok Palástra vonatkozó anyagot tartalmaz, ahol 1890-ben iskolát és 1898-ban templomot építtetett.

Vagyonát tőkésíteni rendelte, és kamatait az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére hagyta.

Emléke szerkesztés

Ma egyházi iskola van róla elnevezve Paláston.

Művei szerkesztés

 
Palásthy Pál: Palásthyak I. címlapja
  • Theologia morum catholica. Pars I. et II. Senctio 1. et. 2. Regensburg, 1861. Két kötet.
  • Gyászbeszéd Fábry Ignácz kassai püspök temetése alkalmával, Kassán 1861. júl. 1. mondott. Pest, 1867.
  • A polgári házasság. Esztergom, 1868.[4]
  • Palásthyak. Budapest, 1890-91. Három kötet. (Ism. Magyar Sion 1890-91., Kath. Szemle 1891).[3]
 
Palásthy Pál sírja az Esztergomi bazilika altemplomában

Cikkei szerkesztés

A Religióban:

  • 1850. Hivatás és irány
  • 1853. A breviariumi imádság, jelentősége és kötelezettsége szempontjából,
  • 1854. Kézikönyveink és az egyház imái
  • 1856. A boldogságos szűz Máriáról való szent beszédek
  • 1858. Jótékonyság Bernben,
  • 1859. Az erkölcstanrendszer elleni igények
  • 1860. Csendes szent mise karácsony éjjelén, Nyugati tájképek az egyház láthatárán
  • 1863. II. Olaszországi levelek

A Családi Lapokban:

  • 1856. Korrajzok Nagy Theodorik történetéből
  • 1857. Imakönyvek küldísze, történeti értekezés

Egyházi beszédeket közölt a Pázmány-füzetekben, a Kath. Lelkipásztorban és Garay szent beszédjei gyűjteményében.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Palásthy, Paul (BLKÖ)
  2. Palásthy, http://lexikon.katolikus.hu/P/Palásthy.html
  3. a b c Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005.  
  4. A polgári házasság. mandadb.hu. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

Források szerkesztés