Wikipédia

Palermói kő

ókori egyiptomi uralkodólista

A palermói kő a legkorábbi egyiptomi évkönyv feljegyzéseit megörökítő hatalmas diorit vagy fekete bazalt[1] kőtábla töredéke. Feltehetőleg a legrégebbi ókori egyiptomi történelmi szöveg. Eredetileg valószínűleg 2,2 méter hosszú, 0,61 méter széles és 6,5 cm vastag lehetett, de nagy része hiányzik.[2] Jelenleg hét töredéke ismert, közülük a legnagyobbat 1866 óta a palermói régészeti múzeum őrzi, nevét is innen kapta. Ez a töredék 43,5 cm magas és 25 cm széles, mindegyik oldalán hiányos. A kő eredeti helye nem ismert, az adhat némi támpontot, hogy egyik töredékét Memphiszben találták meg.

Palermói kő
Tartalmaévkönyvek
Méret34,5 cm × 25 cm
(legnagyobb töredék)
2,2 m × 61 cm
(eredeti magasság)
Anyagbazalt vagy diorit
Állapottöredék, hét darabban
Története
Felfedezés
helye és ideje		1895, 1914
Felfedező(k)William Flinders Petrie
KoraIV.–V. dinasztia
(i. e. kb. 2600–2350)
Nyelvókori egyiptomi
Íráshieroglif
TalálhatóPalermo, London, Kairó

Tartalma szerkesztés

A tábla egyik oldalán a legrégebbi időktől a IV. dinasztiáig terjedő, a másikon az V. dinasztia uralkodási ideje alatt történt események évkönyvi adatai vannak feljegyezve. Az események felsorolása (elsősorban kultikus cselekmények, építkezések, egy-egy hadi vállalkozás stb.) az V. dinasztia korához közeledve egyre bővebbé válik. A ránk maradt részen a dinasztikus, történeti kort megelőző időkből alsó-egyiptomi uralkodóknak szájhagyomány útján megőrzött nevei szerepelnek, minden közelebbi megjegyzés nélkül. Párhuzamos sorok közt, az „év” hieroglif jele által elválasztott rubrikákban találhatóak a történeti kor uralkodóinak egy-egy uralkodási évéhez fűződő események. A felsorolások alatt vonással elválasztva szerepelnek a Nílus vízmagasságának adatai is, mint Egyiptom életében jelentős eseménynek megörökítése.

A kő minden bizonnyal egyike volt azoknak a dokumentumoknak, melyek segítségével Manethón összeállította dinasztikus kronológiáját. Az első két dinasztiára vonatkozó sok adat a szöveg töredékes volta miatt elveszett.

Töredékei szerkesztés

 
A Petrie-féle, ún. annales-töredék (Petrie Museum, London) a Haszehemui- és a Sznofru-regiszterrel

A kőnek jelenleg hét töredéke ismert. (Valamennyi megtekinthető itt.)

  1. Maga a palermói kő (P) a legnagyobb darab. Ezt 1895-ben „fedezte fel” a palermói múzeumban egy francia tudós, helyesebben ő ismerte fel először jelentőségét. Az első publikációt Heinrich Schäfer írta róla 1902-ben.
  2. Petrie-féle töredék (annales-töredék, londoni töredék) - A kisebb, de jó állapotú töredéket 1914-ben vásárolta Sir William Flinders Petrie a kairói régiség-piacon, jelenleg a londoni University College-ben található, a róla elnevezett Petrie Museum of Egyptian Archaeologyban, melynek ő ajándékozta.
  3. C1 - A másik nagyobb töredék.
  4. C2 - Kisebb töredék, a C1-gyel együtt 1903 után vásárolták a kairói régiségpiacon.
  5. C3 - Egy memphiszi ásatáson előkerült kisebb töredék.
  6. C4 - 1963-ban a kairói régiségpiacon felbukkant kisebb töredék.
  7. C5 - Kisebb töredék. Valamennyi „C” jelű (= Cairo fragments) a kairói múzeum tulajdona.

Szövege szerkesztés

 
Az asszuáni Elephantine-szigeten található nílométer, amivel a Nílus vízmagasságát mérték

(kiemelve az eredeti szöveg, szögletes zárójelben a modern kiegészítések)

[X uralkodó 9. (rubrika szerint meghatározott) uralkodási éve:]
A det-ünnep megünneplésének első alkalma.
[A Nílus magassága:] 4 könyök, 1 tenyér.[3]
[X uralkodó x+7. uralkodási éve:]
A kötél kifeszítése „Az istenek székhelye” nevezetű ház számára, Szesat papja által. [Nílusmagasság:] 4 könyök, 2 tenyér
Sznofru [x+2] éve:
„Mindkét ország[4] dicsérete” nevű, meru-fából készült, 100 öl hosszú hajó építése...
Neheszi[5] szétverése. 7000 fogoly és 200 000 nagyobb-kisebb állat hozatala.
Dél és Észak országai „Sznofru házai”[6] nevű falainak építése.
40 cédrushajó hozatala
[Nílusmagasság:] 2 könyök, 2 ujj.
Uszerkaf [x+2] éve:
Alsó- és Felső-Egyiptom uralkodója, Uszerkaf adott emlékként[7] a Heliupolisi Lelkek részére 20 áldozatot minden ... ünnepre 36 arura[8] földet ... Uszerkaf birtokából;
Resep szentélye istenei részére 24 arura földet … 2 ökröt és libát naponta;
Ré isten részére 44 arura földet az északi kerületekből;
Hathor istennőnek 44 arura földet az északi kerületekből;
Debaut temploma istenei részére 54 arura földet...
Nehbet istennő részére a „Dél istenházá”-ban 10 áldozatot naponként;
Uadzset istennőnek ... 10 áldozatot naponként;
A „Dél istenházai” istenei részére 48 áldozatot naponként. Az állatok (adó) számlálásának harmadik alkalmával.
[Nílusmagasság:] 4 könyök, 2,5 ujj.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Pontos meghatározást nem végeztek, így a forrásokban mindkettő szerepel.
  2. ↑ A teljes rekonstrukció itt látható, a legutolsó képen.
  3. ↑ 1 könyök kb. 0,52 méter, 1 tenyér 0,075 méter.
  4. ↑ Egyiptom
  5. ↑ Núbia
  6. ↑ erődjei
  7. ↑ alapítványként
  8. ↑ régi egyiptomi területmértékegység, 2735 négyzetméter.

Források szerkesztés

További irodalom szerkesztés

  • Schäfer, Heinrich: Ein bruchstück altägyptischer Annalen, mit Beiträgen von Ludwig Borchardt und Kurt Sethe, Berlin, 1902
  • Breasted, J. H.: Ancient Records of Egypt, vol. I, sect. 76-167. (angol fordítás)
  • Wilkinson, Toby A. H.: Royal annals of ancient Egypt: the Palermo stone and its associated fragments, London, 2000. (A legutóbbi és legteljesebb kutatási eredmények.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palermói_kő&oldid=23401078”