Wikipédia

Palotás (település)

magyarországi község Nógrád vármegyében
Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Palotás (egyértelműsítő lap).

Palotás község Nógrád vármegye déli részén, a Pásztói járásban, a 21-es főúttól 8 kilométerre nyugatra.

Palotás
Szent István szobra a templom előtt
Szent István szobra a templom előtt
Palotás címere
Palotás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Mihály (független)[1]
Irányítószám3042
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1552 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség92,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 41″, k. h. 19° 35′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 41″, k. h. 19° 35′ 55″
Palotás (Nógrád vármegye)
Palotás
Palotás
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Palotás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Cserháttól délre, a hegység törmelékkúpjának észak-északnyugat–dél-délkelet irányú völgyekkel szabdalt alacsony, lapos hátú dombvidékén épült; határának egy része már a Zagyva vízgyűjtő területe. A főváros közigazgatási határától és a megyeszékhely Salgótarjántól egyaránt 50, Pásztótól, Hatvantól és Aszódtól 20–20 kilométerre fekszik.

A fővárostól az M3-as autópályán, majd a bagi elágazótól az Aszód-Kartal-Verseg-Héhalom útvonalon (a 2109-es úton) közelíthető meg. A 21-es főútról Jobbágyinál kell letérni a 2129-es útra, amely 5 kilométer után, Szarvasgede területén találkozik az előbb említett 2109-es úttal; arra rátérve további 3 kilométer megtétele után érhetünk a településre. Az északi szomszédjában fekvő Kisbágyon felől a 2136-os úton érhető el.

Története szerkesztés

 
A Szent Péter és Pál-templom

Palotás (Kökényes-, Mikod-, Palotás-) Árpád-kori település. Nevét 1075-ben már említették az oklevelek Hotuandi alakban írva. A 12. századtól a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt. 1246-ban Kökényes fia János volt az ura, majd tőle fia, Radnót (1312–1315) örökölte. Az ő halála után a Kacsics nemzetségbeli Simon, a Palásthi Radó család őse nyerte adományul. 1246-ban Krukenus és Hatuan, 1260-ban Micudhotuono és Cukenushotuono, 1283-ban Palatashatwan alakban írták.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint 1428-ban, illetve Magyarország helységeinek 1773-ban hivatalos összeírásában a Palathashatwan elnevezést találjuk. Az elnevezés értelme az a Hatvan, amelyben palota van. A helység nevének később önállósult előtagja tehát valamely birtokosának kastélyára, „palotájára” utal. A helyi szájhagyomány tudni véli, hogy a mai templom mögött állt az Esterházy család kastélya, amit az előző uraktól örököltek. A helységnév utótagja feltehetőleg valaminek a száma – ez lehet lakos, telek, terület stb.

A 15. században Buják várához tartozott. Zsigmond király 1424. május 20-án feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasó stb.). 1439-ben Albert király elkobozta a várat Borbálától, és Báthory Istvánnak adományozta.[3]

A mohácsi csatavesztés után 1528-ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551-ben már ismét egy Báthory (Báthory András) volt a birtokos.[3]

1633–1634-ben a váci nahije része volt, csupán 4 adóköteles házzal. 1678. november 22-én Thököly Imre és Balassa Imre kurucai szállták meg. 1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze. 1770-ben herceg Esterházy „Fényes” Miklós volt az ura; ettől kezdve az Esterházyak bujáki uradalmához tartozott. A 19.–20. század fordulóján a község legnagyobb birtokosa báró Schossberger Rezső, akinek itt gőzmalma is volt. 1795-ben 495, 1910-ben 1353 római katolikus vallású lakost jegyeztek föl.

1981-ben Palotáshalom néven egyesítették Héhalom községgel. A közös tanácshoz tartozott még Kisbágyon és Szarvasgede. A két falu 1990-ben újra különvált.[4] 1984 óta nagyközség.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kis Gergely (független)[5]
  • 1994–1998: Kis Gergely (független)[6]
  • 1998–2002: Szabó Mihály (független)[7]
  • 2002–2006: Szabó Mihály (független)[8]
  • 2006–2010: Szabó Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Szabó Mihály (független)[10]
  • 2014–2016: Szabó Mihály (független)[11]
  • 2016–2019: Szabó Mihály (független)[12]
  • 2019-től: Szabó Mihály (független)[1]

A településen 2016. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[12]

Népesség szerkesztés

Lakosainak száma a 2000-es évek második felében:

  • 2005 – 1739 fő,
  • 2006 – 1726 fő,
  • 2007 – 1722 fő,
  • 2008 – 1700 fő,
  • 2009 – 1698 fő.
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1616
1600
1588
1616
1579
1552
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71%, református 1,3%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 4,8% (20% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlováknak és ukránnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 3,4% evangélikus, 1,6% református, 0,3% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei szerkesztés

 
Első világháborús hősi emlékmű a templom előtt

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Hol vár állott, most kőhalom… (ForestPress)[halott link]
  4. ↑ Palotás története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  7. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. ↑ Palotás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  12. ↑ a b Palotás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 20. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Palotás Helységnévtár
  16. ↑ Palotás Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palotás_(település)&oldid=26950650”