Papp Ferenc (irodalomtörténész)

(1871–1943) magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus, az MTA tagja

Papp Ferenc (Nemesmagasi,[4] 1871. december 12.Budapest, 1943. október 12.) irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Irodalomtörténeti munkássága főként Kemény Zsigmond és Gyulai Pál életművének monografikus feldolgozása kapcsán jelentős.

Papp Ferenc
Született1871. december 12.[1]
Nemesmagasi
Elhunyt1943. október 12. (71 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • irodalomkritikus
  • tanár
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

 
Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett. A Magyar Tudományos Akadémia nagy dísztermében 1895. október 30-án. A felolvasó dr. Kováts Gyula dékán

A soproni evangélikus líceumban járta ki középiskoláit, majd 1890-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre. Itt szerzett 1895-ben magyar–latin szakos tanári, illetve bölcsészdoktori oklevelet. Királyi kitüntetés mellett,[5] sub auspiciis Regis avatták doktorrá Hegedűs Lóránttal és Szladits Károllyal. A legutolsó ilyen doktorrá avatás 1838. július 21-én történt. Akkor gróf Cziráky Jánost avatták föl.

Előbb Gernyeszegen volt Teleki Domokos és Géza házinevelője, a Teleki fiúkkal bejárta Erdélyt és Bajorországot is, majd 1897-ben a tanári pályára lépett. Az Országos Nőképző Egyesület fővárosi leányiskolájában, 1900-tól 1917-ig az I. kerületi állami főgimnáziumban tanított. 1917-től 1931-es nyugdíjazásáig a Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumában oktatott, 1920 után címzetes igazgatói címmel.

Munkássága szerkesztés

Irodalomtörténeti kutatásai elsősorban Kemény Zsigmond és Gyulai Pál életművének pozitivista szemléletű, adatokban bővelkedő, monografikus feldolgozására, összegyűjtött műveik kritikai kiadására irányultak. Akadémiai székfoglalóit Gyulai Pál lírai költészetének fejlődése 1842-től 1858-ig (1922), illetve Gyulai Pál, az irodalomtörténet-írás művésze (1939) címen tartotta meg. Ezenkívül foglalkozott Batsányi János, Kis János, Petőfi Sándor költészetével, Rákosi Jenő publicisztikai tevékenységével, továbbá Széchenyi István és Eötvös József – műveikben kibontakozó – világnézeti fejlődésével.

Kritikákat is írt, 1931-től pedig Az Országos Református Tanáregyesület Évkönyvét szerkesztette.

Társasági tagságai és elismerései szerkesztés

1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1939-ben pedig rendes tagjává választották, de már 1916-tól részt vett az MTA irodalomtörténeti bizottságának munkájában. 1920-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja volt.

1932-ben elnyerte az MTA Marczibányi-jutalmát.

Főbb művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11797.htm, Papp Ferenc, 2017. október 9.
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  4. Jelenleg: Kemenesmagasi
  5. Akik egész közép- és főiskolai pályafutásuk alatt mindig kitűnő eredménnyel tanultak, pályatársaik közt mindig a legkitűnőbbek közé tartoztak, s végül a doktori vizsgálatot is kitűnő sikerrel tették le.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Papp Ferenc. In: Irodalomtörténet 1944.
  • Hamza Gábor - Hoffman István: Promotio sub auspiciis Praesidentis Rei publicae különös tekintettel a magyar és osztrák jogászokra. Történelmi és aktuális áttekintés. Jogelméleti Szemle 2013/4. http://jesz.ajk.elte.hu