Paul Samuelson

amerikai közgazdász

Paul Samuelson (eredeti nevén Paul Anthony Samuelson, gyakran említett nevén Paul A. Samuelson) (Gary, Indiana, 1915. május 15.Belmont, Massachusetts, 2009. december 13.) amerikai közgazdász, a modern közgazdaságtan egyik megalapozója, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) graduális közgazdaságtan tanszékének alapítója, a Brit Akadémia levelező tagja, az Amerikai Közgazdasági Társaság tagja, alelnöke, később elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tagja, elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.

Paul Samuelson
Született

Gary[7]
Elhunyt2009. december 13. (94 évesen)[8][1][9][2][3]
Belmont[10][11][12]
Állampolgárságaamerikai[13][14]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • tiszteleti tag
  • tiszteleti tag
  • Honorary Fellow of the Royal Society
  • tiszteleti tag
  • a Keió Egyetem díszdoktora
  • honorary doctorate from the Pontifical Catholic University of Peru
  • honorary doctor from the NOVA University Lisbon
  • honorary doctorate of the Polytechnic University of Valencia
  • Fellow of the Econometric Society (1944)[15]
  • John Bates Clark-érem (1947)
  • Guggenheim-ösztöndíj (1948)[16]
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (1970)[17]
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1974)
  • Nemzeti Tudományos Érem (1996)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Samuelson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Felsőfokú tanulmányait a Chicagói Egyetemen kezdte, de a Harvard Egyetemen fejezte be, ott is szerzett 1941-ben közgazdasági diplomát és doktori fokozatot. 1944 és 1985 között a Massachusetts Institute of Technology-n volt közgazdaságtan professzor, 1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower tanácsadója is volt.

Már fiatalkorában világhírűvé tette tudományos dolgozata, s az elméleti közgazdaságtanban elért kiemelkedő eredményei. Közgazdász szakmán kívül ismertté tette 'Közgazdaságtan' című tankönyve. A Newsweek-ben közgazdasági rovata volt hosszú ideig, s a kongresszus is gyakran kérte ki véleményét. Tanácsadó volt a FED-nél, a pénzügyminisztériumnál és több non-profit szervezetnél.

Felfogása szerkesztés

Közel áll a neoklasszikushoz, a jóléti közgazdaságtan nagy hatást gyakorolt rá. Marx tanait elutasította.

A közgazdaságtant igyekezett mindig matematikai úton megoldani, melyeket az elméleti közgazdaságtan kutatásaiban használt fel. Könyvei folytán széles körűvé vált ez a módszer, továbbá a Pareto-nézetek a mikroökonómiában és a Keynes-elméletek a makroökonómiában. (Keynest konzervatív oldalról bírálta.)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Közgazdasági Nobel-emlékdíj – Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért (1970)
  • Albert Einstein emlékdíj (1971)
  • 1986-tól kezdve a New York Egyetemen vendégprofesszor, emeritus professzor, számos egyetem díszdoktora
  • Britannica-díj (1989)
  • John R. Commons-díj (2000)

Családja szerkesztés

  • 6 gyermeke (köztük hármasikrek) és 15 unokája született.

Főbb művei szerkesztés

  • 1947. A gazdasági elemzés alapjai (Foundations of Economic Analysis)
  • 1948. Közgazdaságtan (Economics), alapműnek számít, körülbelül negyven nyelvre fordították le. Társszerzője: William D. Nordhaus.
  • 1952. Közgazdaságtani előadások (Readings in Economics) Társszerzői: R. L. Bishop, J. R. Coleman.
  • 1958. Lineáris programozás és gazdasági elemzés (Linear Programming and Economic Analysis) Társszerzői: R. Solow, R. Dorfman.
  • 19661987. Collected Scientific Papers of Paul A. Samuelson I-V.
  • 1983. Economics from the Heart

Magyarul szerkesztés

  • Közgazdaságtan; ford. Balogh András, szerk. Fébó László, Szepesi György, tan. Mátyás Antal; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1976
  • Paul A. Samuelson–William D. Nordhaus: Közgazdaságtan, 1-3.; ford. Atkári János; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987–1988
    • 1. Alapfogalmak és makroökonómia; 1987
    • 2. Mikroökonómia; 1987
    • 3. Alkalmazott közgazdaságtan a mai világban; 1988
  • Közgazdaságtan. Oktatási segédlet, 1-2.; összeáll., szerk. Győri Józsefné, Jávorszki Andrásné, Mach Tamás; Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár, 1990
  • Székelyné Kovács Katalin: Vázlatok Samuelson–Nordhaus: Közgazdaságtan I. című könyvéhez; VEK, Veszprém, 1999
  • Paul A. Samuelson–William D. Nordhaus: Közgazdaságtan; ford. Mezei György, Bock Gyula; KJK-Kerszöv, Bp., 2000
  • Paul A. Samuelson–William D. Nordhaus: Közgazdaságtan; ford. Misz József; bőv., átdolg. kiad.; Akadémiai, Bp., 2012

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Indiana Authors and Their Books, 1917-1966
  7. Paul Samuelson obituary, 2009. december 14.
  8. Nobel economics laureate Samuelson dies at 94, 2009. december 13.
  9. Paul Samuelson (angol nyelven)
  10. Remembering Economist Paul Samuelson. PBS NewsHour, 2009. december 19.
  11. http://www.examiner.com/x-17945-St-Louis-Personal-Finance-Examiner~y2009m12d13-Famed-economist-Paul-Samuelson-passes-away, dead link, not archived, full citation needed
  12. Heinz D. Kurz: Aiming for a ‘Higher Prize’Paul Anthony Samuelson (1915–2009), 2010. július 5.
  13. Maurice Allais, Nobel Winner, Dies at 99 (angol nyelven), 2010. október 12.
  14. Professor and Columnist Wins Economics Nobel (angol nyelven), 2008. október 14.
  15. https://www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/memoriam, 2023. április 6.
  16. paul-a-samuelson
  17. The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 1970 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)

Források szerkesztés