Pergő Celesztin
Pergő Celesztin, más néven Petheő Celesztin[1] (Oroszfája, 1784. július 19. – Kolozsvár, 1858. augusztus 4.) magyar színész, színigazgató, drámaíró.
| Pergő Celesztin | |
 | |
| Pergő Celesztin 1847 körül | |
| Született | 1784. július 19. Oroszfája |
| Elhunyt | 1858. augusztus 4. (74 évesen) Kolozsvár |
| Foglalkozása | színész, színigazgató, drámaíró |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pergő Celesztin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása szerkesztés
Nagyenyeden és Kolozsváron tanult. Az idősebb Wesselényi Miklós báró halála után, 1810. július 24-étől lett a kolozsvári színtársulat tagja. 1820-ban mint nagyváradi színigazgató szerepelt; 1824-ben a miskolci társulat igazgatója volt, 1825-ben a pozsonyi országgyűlési társulatban játszott. 1826–28-ban, 1831-ben és 1839-ben fellépett Pesten, 1835-a budai Várszínházban, 1837-ben Szegeden.[1] 1848-tól újból Kolozsváron szerepelt, 1849-ben a társulat igazgatója volt. Utoljára 1856. március 29-én lépett színpadra.
Kitűnő fizikai adottságait hősszerelmesi szerepekben kamatoztatta. Kőváry László jellemzése szerint „A végletekig vitt pátosz senkinek nem volt ennyire hatalmában, mint neki”. Stílusa alapján az úgynevezett síró-éneklő iskolához sorolják. Ő volt az első magyar színész, aki súgó nélkül lépett fel.[2]
Élete végén Mikó Imre pártfogásába vette, sokszor meghívta asztalához és élelmiszerekkel, sőt pénzzel is segélyezte. Szegényen, magányban halt meg. Sírja a kolozsvári házsongárdi temetőben található.
Művei szerkesztés
- A testvérgyilkos vagy jövendőt mutató tükör, vagy tündéres herosi szomorú történet négy felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta erdélyi színművész …, melylyel is maga emlékét a későbbi világnak mintegy meg akarja tartani. Ezen történet közelebbről láttatott is tableuxba Marosvásárhelyen szent Iván hava 1832.
- Egy szó Debreczen várossa tiszt. lakósihoz új esztendei köszöntésül. Debrecen, 1833.
- Linczigh János kolozsvári királybíró vagy Két nap egy századból. Négyfelvonásos történelmi dráma; bemutatója: 1845, Kolozsvár.[3]
- Hálanyilvánítás. Kolozsvár, 1855.
- Kéziratban: Toldi Miklós vagy a kőszegi hős asszonyok. Énekes, vígságos, vegyes nemzeti hős történet 6 felvonásban. Alois Gleich Albert, der Bär című vitézi játékának átdolgozása.[4] Először Kassán adták elő 1835. április 4-én Pergő Celesztinnel a címszerepben.
Főbb szerepei szerkesztés
- Moór Károly (Friedrich Schiller: Haramiák)
- Hamlet (William Shakespeare)
- Fiesco (Schiller)
- Don Carlos (Schiller)
- Ferdinand (Schiller: Ármány és szerelem)
- Edgar (Shakespeare: Lear király)
- Clavigo (Johann Wolfgang von Goethe)
- Rolla (August von Kotzebue: A nap szüze)
- Zrínyi (Körner)
- Telegdi (Vörösmarty Mihály: Vérnász)
- Lábszíj (Nestroy: Lumpáci vagabundus)
- Quasimodo (Victor Hugo–Birch–Pfeiffer: A Notre-Dame-i toronyőr)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája: Theszpisz szekerén 1800 -1883. Szeged: Bába. 2007. 181. o. ISBN 963 9347 80 9 arch Hozzáférés: 2015. június 12.
- ↑ Magyar színművészeti lexikon: a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. [Budapest]: Színészegyesület. 1929–1931.
- ↑ Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Bev. tanulmányt írta és az időrendi áttekintést összeáll. Bálint József; a forrásokat vál. és jegyzetekkel ellátta Pataki József. Bukarest: Kriterion. 1990. 304. o. ISBN 973 26 02112
- ↑ Kerényi Ferenc: Toldi Miklós a regi magyar színpadon. Irodalomtörténet, IX. évf. 2. sz. (1977) 460–472. o.
Források szerkesztés
- Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadár: Képek a kolozsvári magyar színjátszás 200 éves történetéből. (hely nélkül): Héttorony Könyvkiadó;Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1992. ISBN 963 7855 42 4
- Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei: 1792-1821. Bukarest: Kriterion. 1972.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
.svg){kind=small}