Petúnia

A petúnia (Petunia) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került.

Petúnia
Petunia x hybrida virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Burgonyafélék (Solanaceae) Nemzetség: Petunia Juss.
Fajok
Petunia altiplana Petunia × atkinsiana Petunia axillaris Petunia bajeensis Petunia bonjardinensis Petunia exserta Petunia guarapuavensis Petunia hybrida Petunia inflata Petunia integrifolia Petunia interior Petunia littoralis Petunia mantiqueirensis Petunia nyctaginiflora Petunia occidentalis Petunia patagonica Petunia reitzii Petunia riograndensis Petunia saxicola Petunia scheideana Petunia violacea
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Petúnia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Petúnia témájú kategóriát.

Eredete

Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifolia – ibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflora – fehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle.

Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták.

Növénytani jellemzése

A petúnia hajtásának felépítése

A petúnia virágdiagramja

Petunia axillaris (fehér petúnia)

Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van.

Termesztett fajták

A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:

• homozigóta fajták,
• dugványról szaporított klónfajták,
• heterózisfajták,
• dugványról szaporított ámpolna hibridek.

Homozigóta fajták:

Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között.

• Pendula – 75–80 cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7 cm átmérőjűek.
• Nana vagy Nana Compacta Multiflora – 20–30 cm magas, kis tömött bokor, sok virággal.
• Grandiflora – 80–90 cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12 cm.
• Grandiflora Nana – 25–30 cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák.
• Superbissima – 60–80 cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13 cm.
• Superbissima nana – 35–45 cm, szín keverékben kapható.

Petunia Calibrachoa "Million bells"

Dugványról szaporított klónfajták:

• Fimbriata – 1880-ban állították elő, 80 cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13 cm.
• Fibriata Nana – 1913-ban került forgalomba. 30 cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik.
• Plena – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18 cm.

Heterózis fajták:

A Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.).

Dugványról szaporított ámpolna hibridek:

Csüngő petúnia - P. surfinia

• Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált mutáció eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni.
• Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.

Források

• Armitage, A. M. 1994. Ornamental Bedding Plants CAB International, Wallingford
• Brichell, C. 2001. Dísznövény enciklopédia, Urbis Könyvkiadó Bp.
• Galántai M., Tóth I. 2001. Dísznövény zsebkönyv, Mezőgazda Kiadó Bp.
• Hamrich, D. 1996. Grower Talks Plugs II, Ball Publishing Batavia, Illinois USA
• Herbel, D. 1971. Bunte Welt der Sommerblumen. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart
• Martinovich V. 1975. Dísznövényvédelem. Mezőgazda Kiadó Bp.
• Mártonfy B. 1993. Dísznövények magról, Gyakorlati tanácsadó. EXHORTO KFT. Bp.
• Nagy B. 1975. Dísznövénytermesztés. Mezőgazda Kiadó Bp.
• Nagy B. 1991. Egynyári virágok. Mezőgazdasági Kiadó KFT, Bp.
• Nagy B. 1997. Dísznövénytermesztés I, Agrárszakoktatási Intézet – Mezőgazda Kiadó Bp.
• Nagy B. 1997. Dísznövénytermesztés III, Agrárszakoktatási Intézet–Mezőgazda Kiadó Bp.
• Orlóci B. 1999. Dísznövénytermesztés II, Agrárszakoktatási Intézet Bp.
• Schmidt G. (szerk.) 2002. Növényházi dísznövények termesztése, Mezőgazda Kiadó Bp.
• Seyffert, W. 1975. Sommerblumen. VEB Landwirtscharts Verlag, Berlin
• Sink, K. C. 1984. Petunia. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, Tokyo
• N. Vermeulen: Szobanövények enciklopédiája. Gabo, 2002 (az eredeti Hollandiában jelent meg 1996-ban) ISBN 963 9421 54 5
• The Plant List - Petunia Archiválva 2023. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. 01. 04.)