Wikipédia

Petri Lajos

(1884–1963) magyar szobrászművész

Petri Lajos, 1928-ig Pick[2] (Szeged, 1884. június 10.[3] – Budapest, 1963. augusztus 26.) szobrászművész, Balázs Béla gyermekkori jóbarátja, édesapja Pick Márk.

Petri Lajos
SzületettPick Lajos
1884. június 10.
Szeged
Elhunyt1963. augusztus 26. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
SzüleiPick Márk
Weisz Katalin
Foglalkozásaszobrász
SírhelyeFarkasréti temető (60/7-1-103)
A Wikimédia Commons tartalmaz Petri Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

 
Petri Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/7-1-103. A művész saját alkotása.

Családja birtokolta a Pick Szalámigyárat.[4] 1894 és 1901 között szülővárosában a piaristáknál tanult.[5][6][7][8][9][10][11] Gyermekkorában öngyilkosságot kísérelt meg.[12] Érettségi vizsgáját követően Budapesten és Berlinben tanult jogot, majd 1907-ben Telcs Ede tanítványa lett, később Brüsszelben tanult, 1910–1922 között itt élt.[13] Elsősorban portréi voltak jelentősek, első portréját 1909-ben készítette el Juhász Gyuláról. 1922-től fogva gyűjteményes kiállításokon szerepelt. A második világháború után számos állami megbízást is kapott, 1960-ban egész munkásságát átfogó kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Haláláról beszámolt a Népszabadság.[14]

Művészete szerkesztés

Művészi stílusa realista volt. Agyagból formázott, legtöbbször bronzba öntött. Tervei nagyméretű szobrok voltak, azonban megvalósulásra nem kerültek, gipszmintái a műteremben voltak láthatók. Schirilla György atlétát ábrázolta háromszoros életnagyságban. Modelljei közül a leghíresebb Kodály Zoltán, akiről többször mintázott és munkái nagyon jól sikerültek. Műveiből többet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolt meg. A budai várban a Tóth Árpád sétányon található az erdélyi 2-es huszárezred emlékműve. A Magyar Állami Operaház első emeletén Sándor Erzsi szopránénekesnő carrarai márvány szobra látható, amely a művésznőt Lakmé jelmezében ábrázolja. Fürdőző leány bronzszobra korábban Budapest II. Szilágyi Erzsébet fasor elején, jelenleg (2009) a Tárogató út elején lévő kis parkban az Üzleti Főiskola előtt található.

Emlékezete szerkesztés

Gyermekkori jóbarátja, Balázs Béla Álmodó ifjúság című önéletrajzában Perl Ödön néven írt róla.

Kiállításai szerkesztés

Egyéni kiállítások szerkesztés

  • 1922: Ernst Múzeum, Budapest
  • 1960: Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1960: Műcsarnok, Budapest
  • 1963: Szeged (emlékkiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások szerkesztés

  • 1922: Konstakademien, Ungerske Konstutställningen, Stockholm
  • 1928: Magyar kiállítás, Róma
  • 1940: Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1959: Brüsszel.

Köztéri művei szerkesztés

  • Dr. Boros József (márvány, műkő, 1926, Szeged)
  • Korányi Frigyes (bronz dombormű, 1930, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)
  • Eötvös József és Trefort Ágost (mészkő, 1930, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)
  • Erdélyi kettes huszárok lovasszobra (bronz, 1934, Budapest, I. ker.)
  • Csók (márvány, Budapest, II. ker.)
  • Bánat-Ébredés (bronz, 1937, Budapest, II. ker.)
  • Leány korsóval (műkő, 1937, Szeged)
  • Katona József (kő mellszobor, 1952, Budapest, Városliget)
  • Kaffka Margit (kő emléktábla, 1954, Budapest, XIV, ker.)
  • Móra Ferenc (terrakotta mellszobor, 1960, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)
  • Palotás János (1960, Szolnok)
  • Fényes Adolf (bronz, 1961, Kecskemét)
  • Gárdonyi Géza (mészkő portrédombormű, 1963, Gárdony, Általános Iskola)
  • Lendl Adolf (kő mellszobor, 1965, Fővárosi Állat- és Növénykert).

Főbb művei szerkesztés

  • Juhász Gyula portréja (gipsz, 1909)
  • Fiatal lány portréja (márvány, 1909)
  • Startoló (bronz, 1911)
  • Táncoló nő (bronz, 1913)
  • Károlyi Lajos portréja (bronz, 1915)
  • Anyám (bronz, 1928)
  • Síremlék (márvány, 1928?)
  • "Vázlat" (gipsz, 1939 előtt)
  • 2. Erdélyi huszárezred emlékműve (gipsz, 1940?)
  • Kodály Zoltán portréja (bronz, 1943 előtt)
  • Zipernovszky Károly portréja (1960)
  • Balázs Béláné arcképe (é. n., bronz)
  • Gazda Géza portréja (é. n., gipsz)
  • Kernstok Károly portréja (é. n., gipsz)
  • Morinyi Ödön portréja (é. n., terrakotta)
  • Ungár Imre (é. n., bronz).

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. ↑ A Belügyminisztérium 1928. évi 252672. számú rendelete. MNL-OL 30802. mikrofilm 981. kép 1. karton.
  3. ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 73/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
  4. ↑ Sulinet.hu
  5. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1894-1895. tanévről. Szeged, 185.
  6. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1895-1896. tanévről. Szeged, 1896.
  7. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1896-1897. tanévről. Szeged, 1897.
  8. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1897-1898. tanévről. Szeged, 1898.
  9. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1898-1899. tanévről. Szeged, 1899.
  10. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1899-1900. tanévről. Szeged, 1900.
  11. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1900-1901. tanévről. Szeged, 1901.
  12. ↑ Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 341. o.
  13. ↑ Hung-Art.hu
  14. ↑ Petri Lajos. Nekrológ. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 5.

Források szerkesztés

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Petri Lajos. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 5.
  • Szolláth György-Papp Gábor: Petri Lajos. artportal.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 6.)
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk és irodalom szerkesztés

  • Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Balázs Béla: Napló. 1903–1914. I. köt. Budapest, [1982], Magvető Könyvkiadó.
  • Bali Mihály: Szegedi sportolók az olimpiákon. Bába Kiadó, Szeged, 2006. ISBN 963 7337 61 x
  • Végvári Lajos: P. L. kiállítása (Szabad Műv. 1950);
  • Nagy Tibor: Három „öreg” művész (Szabad Műv. 1952);
  • rt.: P. L. (Élet és Tud. 1963. 36. sz.)
  • Lázár B.: Petri Lajos gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1922);
  • Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes kiállítása (kat. szerk. Katona László, Budapest, 1960)
  • Cengeryné Nagy Zs.: Telcs és tanítványai (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1974);
  • Lovas szobrok. Budapest, 1997.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petri_Lajos&oldid=26758656”