Petrus Apianus

sokoldalú német reneszánsz tudós

Petrus Apianus (Leisnig, 1495. április 16.Ingolstadt, 1552. április 21.) sokoldalú német reneszánsz tudós.

Petrus Apianus
Született1495. április 16.[1]
Leisnig
Elhunyt1552. április 21. (57 évesen)[1]
Ingolstadt
ÁllampolgárságaSzász Választófejedelemség
GyermekeiPhilipp Apian
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrus Apianus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Apianus mellszobra, München

Élete szerkesztés

Eredeti neve Peter Bennewitz (vagy Bienewitz) volt. (A latin apis a német Biene -magyarul a méh - szó fordítása.) A szászországi Leisnig-ben született, iskolai tanulmányait Rochlitz-ben végezte. 1516-tól 1519-ig a lipcsei egyetemen tanult. Ekkor vette fel a korabeli szokásoknak megfelelő latinos Apianus nevet.

Tanulmányait Bécsben folytatta annak a Georg Tannstetternek a tanítványaként, aki Magyarország 1527-es térképét szerkesztette.

1521-ben a B.A. fokozat megszerzése után Regensburgban, majd Landshutban tanult. 1527-ben egyetemi katedrát kapott Ingolstadban. Élete során több másik egyetemre is meghívták, de haláláig megtartotta katedráját.

Munkássága szerkesztés

Matematikus, csillagász, földrajztudós és térképész volt, és így került V. Károly német-római császár kegyeibe, aki 1541-ben a regensburgi birodalmi gyűlésen nemesi rangba emelte.

Apianus kifejlesztett egy módszert a földrajzi hosszúságok meghatározására, a csillagok Holdtól való távolságának a mérése segítségével.[2] 1527-ben a nyugati világban elsőként (a névadó Blaise Pascal előtt) foglalkozott a Pascal-háromszög egy változatával.

Emlékezete szerkesztés

A Holdon egy krátert és a 19139-Apian kisbolygót nevezték el a tiszteletére.

Művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. Horváth Árpád: Csillagnézők. A csillagászat regénye. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961

Források szerkesztés