Phönix C.I

A Phönix C.I az Osztrák–Magyar Monarchia kétüléses felderítő repülőgépe volt az első világháborúban.

Phönix C.I
Funkció	felderítő
Gyártó	Phönix Flugzeugwerke
Gyártási darabszám	142
Rendszeresítők	Osztrák–Magyar Monarchia
Szolgálatba állítás	1918
Szolgálatból kivonva	1920-as évek
A Wikimédia Commons tartalmaz Phönix C.I témájú médiaállományokat.

Története

Az osztrák Phönix Flugzeugwerke licenc alapján gyártotta a német Hansa-Brandenburg C.II kétfedelű, kétüléses felderítő repülőgépet. A cég mérnökei ennek alapján tervezték meg a több szempontból javított saját változatukat. A kétfedelű gép felső szárnya valamivel nagyobb volt az alsónál és jellegzetes, V alakú tartók kötötték össze a kettőt. Erőteljes, 230 lóerős motorja 175 km/hrás sebességet tett lehetővé, amivel nagyobb magasságokban még a Sopwith Camelt is képes volt lehagyni; így nem feltétlenül volt szüksége vadászkíséretre a bevetéseken. Külsejében hasonlított a többi felderítő repülőgépre; nagy felületű hátsó vezérsíkja jó manőverezést tett lehetővé, futóműként pedig két viszonylag nagy kerék szolgált. A repülőt a felderítőgépeknél akkor még szokatlanul jól fegyverezték fel: nem csak a megfigyelő ülésénél volt egy forgatható, 8 mm-es Schwarzlose géppuska, hanem a motorház oldalára is felszereltek egy fix állásút, amit a pilóta működtetett.

1917-es szolgálatba állítása után az osztrák–magyar légierő elsődleges felderítő repülőgépe lett. Ezenkívül tüzérségi tűzirányítói, bombázói, földi támogatói feladatokat is képes volt ellátni. Szükség esetén négy 12 kg-os vagy két 25 kg-os bombát vihetett magával.

A hadvezetés 565 Phönix C.I-et rendelt; a háború végéig ebből a gyár 110-et készített el. A magyar Lloyd Repülőgépgyárnál és az Ungarische Flugzeugwerke AG-nál is megrendelték a típus gyártását, de a harctérre ezek már nem kerültek. Az utolsó Phönix C.I 1918. október 1-én került a csapatokhoz. A háború után a svéd légierő vásárolt 32 Phönix C.I-et.

A legsikeresebb olasz ászpilótát, a 34 légi győzelmet elért Francesco Baraccát egy Phönix C.I-es megfigyelője lőtte le 1918. június 19-én.

Műszaki paraméterei

• személyzet: 2 fő
• szárnyfesztávolság: 11 m (felső), 8,6 m (alsó)
• törzshossz: 7,52 m
• magasság: 2,95 m
• üres súly: 820 kg
• felszállósúly: 1240 kg
• maximális sebesség: 175 km/h
• maximális magasság: 5400 m
• hatótáv: 260 km
• hajtómű: 1 db 230 lóerős hathengeres, soros, vízhűtéses Hiero 6 motor
• fegyverzet: 2 db 8 mm-es Schwarzlose géppuska

Rendszeresítő országok

• Osztrák–Magyar Monarchia
• Svédország a háború után
• Magyarország a háború után
• Románia a háború után
• Jugoszlávia a háború után

Források

• Phönic C.I Reconnaisance Biplane Fighter (1917) Military Factory
• Phönix C.I Theaerodrome.com
• Justin D. Murphy: Military Aircraft, Origins to 1918: An Illustrated History of Their Impact