A pirókegér vagy pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Pirókegér
Az állat felülről
Az állat felülről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Egérfélék (Muridae)
Alcsalád: Egérformák (Murinae)
Nem: Apodemus
Kaup, 1829
Alnem: Apodemus
Faj: A. agrarius
Tudományos név
Apodemus agrarius
Pallas, 1771
Szinonimák
Szinonimák
  • Mus agrarius Pallas, 1771
  • Apodemus albostriatus (Bechstein, 1801)
  • Apodemus caucasicus Kuznetzov, 1944
  • Apodemus chejuensis Johnson & Jones, 1955
  • Apodemus coreae Thomas, 1908
  • Apodemus gloveri Kuroda, 1939
  • Apodemus harti (Thomas, 1898)
  • Apodemus henrici Lehmann, 1970
  • Apodemus insulaemus Tokuda, 1939
  • Apodemus insulaemus Tokuda, 1941
  • Apodemus istrianus Kryštufek, 1985
  • Apodemus kahmanni Malec & Storch, 1963
  • Apodemus karelicus Ehrström, 1914
  • Apodemus maculatus (Bechstein, 1801)
  • Apodemus mantchuricus (Thomas, 1898)
  • Apodemus nicolskii Charlemagne, 1933
  • Apodemus nikolskii Migouline, 1927
  • Apodemus ningpoensis (Swinhoe, 1870)
  • Apodemus ognevi Johansen, 1923
  • Apodemus pallescens Johnson & Jones, 1955
  • Apodemus pallidior Thomas, 1908
  • Apodemus pratensis (Ockskay, 1831)
  • Apodemus rubens (Oken, 1816)
  • Apodemus septentrionalis Ognev, 1924
  • Apodemus tianschanicus Ognev, 1940
  • Apodemus volgensis Kuznetzov, 1944
Elterjedés
A pirókegér elterjedési területe   egész éves
A pirókegér elterjedési területe
  egész éves
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pirókegér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirókegér témájú médiaállományokat és Pirókegér témájú kategóriát.

Az állat az Apodemus nem típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

A pirókegér Európa középső és keleti részein, valamint Szibéria déli részén, Mandzsúriában, Koreában, Kínában és Tajvanon él szántóföldeken és ritkás erdőkben. Télen megtelepszik az elhagyatott épületekben.

Megjelenése szerkesztés

A pirókegér hasonlít rokonához, a erdei egérhez (Apodemus sylvaticus). Színe hátán szürkésbarna, hasa fehéres. Legfeltűnőbb ismertetőjele a hátán végighúzódó fekete csík. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, ezért futás közben ugrálva halad. Teste 9-11 centiméter, farka 7-9 centiméter. Súlya 18-25 gramm, legfeljebb 50 gramm.

Életmódja szerkesztés

 
Pirókegér a Bükk-vidéken

Rokonainál kevésbé félénk, nappal és éjszaka egyaránt aktív erdeiegér-faj.

Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.

Télire a madárfészket is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.

A pirókegér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.

Szaporodása szerkesztés

A szaporodási időszak az időjárástól függően májustól októberig-novemberig tart. Évente akár 3-4-szer is szaporodik. A nőstény 21 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 9-10 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 7-8 hetes korban érik el.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.

Ellenségei szerkesztés

A pirókegér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a róka, a menyét, a nyest, a borz és a házi macska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak pirókegér-maradványokat.

Rokon fajok szerkesztés

Források szerkesztés