Plaid Cymru

A Plaid Cymru [plaɪd ˈkəmri] („Wales pártja”, gyakran csak Plaidként hivatkoznak rá) egy politikai párt Walesben. Egyik fő ideológiája Wales függetlenségének kivívása az Európai Unión belül.

Plaid Cymru
Fájl:Plaid cymru logo.svg
Adatok
Elnök	Beca Brown (ideiglenesen)
Vezető	Adam Price
Tiszteletbeli elnök	Dafydd Wigley
Alapítva	1925. augusztus 5.
Székház	Tŷ Gwynfor, Cardiff
Ideológia	demokratikus szocializmus, szociáldemokrácia, walesi függetlenség, walesi nacionalizmus
Politikai elhelyezkedés	balközép
Nemzetközi szövetségek	Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek - EFA)
EP-frakció	Európai Szabad Szövetség (EFA)
Hivatalos színei	Zöld      Sárga
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Plaid Cymru témájú médiaállományokat.

A pártot 1925-ben alapították, első parlamenti mandátumukat 1966-ban nyerték el. A Képviselőházban a 40 walesi mandátum közül a pár 3-at delegál. A Walesi Nemzetgyűlés 60 képviselőjéből 13 a Plaid Cymru tagja.

A párt céljai

A Plaid Cymrunak öt célja van:

1. Támogatni Wales alkotmányos előrelépését a teljes nemzeti státus elnyerésével az európai Unióban.
2. Biztosítani a gazdasági jólétet, a szociális igazságosságot és természeti környezet egészségét, mindezt decentralizált szocializmusra építve.
3. Egyenlő állampolgári jogokon nyugvó nemzeti közösséget építeni , figyelembe véve a különböző tradíciókat és kultúrákat, fajra, nemre, nemzetiségre, korra és szociális háttérre való tekintet nélkül.
4. Kétnyelvű társadalmat építeni, hogy biztosítság a walesi nyelv jövőjét.
5. Biztosítani Wales közreműködését a globális közösségben és az ENSZ-hez való csatlakozás.

Története

A Plaid Cymru 1925 -ben jött létre, Caernarfonshire -ben (a ma Gwynedd megyében). Az előző évben alapított két walesi nacionalista csoport képviselői, Byddin Ymreolwyr Cymru ("Walesi Honi Uralkodók Hadserege") és Y Mudiad Cymreig ("A walesi mozgalom") megállapodtak abban, hogy találkoznak és megvitatják egy közös, "walesi párt" esetleges szükségességét. A párt Plaid Genedlaethol Cymru, azaz Walesi Nemzeti Párt néven alakult, és a politikai spektrum bal, jobb és középpontjából vonzott tagokat, köztük monarchistákat és köztársaságpártiakat is. Fő céljukként a walesi nyelv terjesztését és a walesi szuverenitás elérését tűzték ki.

Bár Saunders Lewist tekintik a Plaid Cymru alapítójának, John Davies történész azzal érvel, hogy a baloldali aktivista, John Davies elképzelései, amelyeket a párt elnöke, Gwynfor Evans a második világháború után fogadott el, nagyobb hatással voltak a párta hosszú távon, így Davies lehetne tekinthető a párt "ideológiai atyjának".

A század eleje óta viták folytak a "walesi párt" szükségességéről. Az 1922 előtti generációval "jelentősen megnőtt a walesi nemzet alkotmányos elismerése" - írta Dr. John Davies történész. A 19. század folyamán újra felerősödötta walesi nemzeti öntudat; 1861 -ben a Nemzeti Eisteddfod, a Walesi Egyetem (Prifysgol Cymru) 1893 -ban, a Walesi Nemzeti Könyvtár (Llyfrgell Genedlaethol Cymru) 1911 -ben, majd 1915 -ben megalakult a walesi gárda (Gwarchodlu Cymreig).

Wales és Skócia decentralizálásának támogatása a legtöbb politikai párt között 1918 -ban volt a legerősebb, más európai országok első világháború utáni függetlenségét és Írország húsvéti felkelését követően - írta Dr. Davies. Az Egyesült Királyság 1922 -es, 1923 -as és 1924 -es általános választásain azonban; "Wales mint politikai kérdés egyre inkább lekerülni látszott a [napirendről]". 1925 augusztusára Walesben a munkanélküliség 28,5%-ra emelkedett, szemben az 1920 -as évek gazdasági fellendülésével.

Az 1911 -es népszámlálás szerint Walesben a 2,5 millió alatti népesség 43,5% -a beszél walesi nyelvet. Ez az 1891 -es népszámláláshoz képest csökkent, ekkor az 1,5 millió lakosból 54,4% volt az arány.

Ezekben a években a Plaid Genedlaethol Cymru havi lapot adott ki Y Ddraig Goch (a Vörös Sárkány, Wales nemzeti szimbóluma) címmel, és évente nyári iskolát tartott, walesiül.

Az oktatási nyomásgyakorló csoport kezdeti sikere után a Tân yn Llŷn () körüli események az 1930 -as években oda vezettek, hogy a párt pacifista politikai tant fogadott el. Az 50 -es években Capelin Celyn-i áradás miatti tiltakozások tovább segítették meghatározni politikáját. Ezeket a korai eseményeket követte Evans 1966-ban a párt első parlamenti képviselőjévé való megválasztása, a sikeres kampány az 1967-es walesi nyelvtörvényért eredményezte.

A Plaid Cymru a harmadik legnagyobb politikai párt Walesben, a 60 -ból 11 képviselővel a Seneddben. 2007 és 2011 között a Munkáspárt -al koalíciót alakítottak. A párt 40 walesi mandátum közül négyet birtokol az Egyesült Királyság parlamentjében, és 203 fővel rendelkezik az 1253 fős önkormányzati tanácsokból. A 2018 -as év választási bizottságához benyújtott beszámolók szerint a párt bevétele körülbelül 690 000 font, és kiadása körülbelül 730 000 font.

Választási eredmények

Európai Parlamenti választások

Év	Szavazatok aránya	Elnyert mandátumok	+/-
1979	11.7%	0 / 4
1984	12.2%	0 / 4
1989	12.9%	0 / 4
1994	17.1%	0 / 5
1999	29.6%	2 / 5	2
2004	17.1%	1 / 4	1
2009	18.5%	1 / 4
2014	15,3%	1 / 4
2019	19.6%	1 / 4

Egyesült királyságbeli választások

Év	Szavazatok aránya	Elnyert mandátumok	+/-
1929	<0,1%	0 / 36
1931	0,2%	0 / 36
1935	0,3%	0 / 36
1945	1,2%	0 / 36
1949	1,2%	0 / 36
1951	0,7%	0 / 36
1955	3,1%	0 / 36
1959	5,2%	0 / 36
1964	4,8%	0 / 36
1967	4,3%	0 / 36
1970 február	11,5%	0 / 36
1974 február	10,8%	2 / 36	2
1974 október	10,8%	3 / 36	1
1983	8,1%	2 / 36	1
1989	7,8%	2 / 38
1989	7,3%	3 / 38	1
1992	9%	4 / 38	1
1997	9,9%	4 / 40
2001	14,3%	4 / 40
2005	12,6%	3 / 40	1
2010	11,3%	3 / 40
2015	12,1%	3 / 40
2017	10,4%	4 / 40	1
2019	9,9%	4 / 40

• Egy hely a közös Plaid Cymru-Zöld Párt listájáról való

Walesi nemzetgyűlési választások

Év	Válaszókerület			Regionális			Mandátumok összesen	+/-	Státusz
	Szavazatok	%	Mandátumok	Szavazatok	%	Mandátumok
1999	290,572	28.4	9 / 40	312,048	30.6	8 / 20	17 / 60		Ellenzék
2003	180,185	21.2	5 / 40	167,653	19.7	7 / 20	12 / 60	5	Ellenzék
2007	219,121	22.4	7 / 40	204,757	21.0	8 / 20	15 / 60	3	Koalíció M-Plaid
2011	182,907	19.3	5 / 40	169,799	17.9	6 / 20	11 / 60	4	Ellenzék
2016	209,376	20.5	6 / 40	211,548	20.8	6 / 20	12 / 60	1	Ellenzék
2021	225,376	20.3	5 / 40	230,161	20.7	8 / 20	13 / 60	1	Ellenzék

Külső hivatkozások

• A párt hivatalos honlapja Archiválva 2014. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben