Plotopteridae

fosszilis madárcsalád

A Plotopteridae a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó fosszilis család.

Plotopteridae
Evolúciós időszak: Középső eocén - középső miocén
Az oligocén kori Japánban élt Copepteryx hexeris
Az oligocén kori Japánban élt Copepteryx hexeris
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Sharpe, 1891
Család: Plotopteridae
Howard, 1969
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Plotopteridae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Plotopteridae témájú kategóriát.

Ezt a fosszilis madárcsaládot korábban a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe sorolták be, de ma már a szulaalakúakhoz vannak áthelyezve.

Tudnivalók szerkesztés

 
A Tonsala hildegardae fosszilis maradványai

A Plotopteridae-fajok röpképtelen gödényalakúak voltak, amelyek konvergens evolúciót mutatnak a pingvinalakúakkak (Sphenisciformes), főleg az óriási kihalt fajokkal. Ezek a fosszilis vízimadarak a pingvinféléktől eltérően - melyek a Föld déli féltekén telepedtek le, a Csendes-óceán északi részeit hódították meg. Korábban úgy vélték, hogy északi pingvinekről van szó, később pedig a gödények és a pingvinek közti átmenetet képezik. Maradványaikat az Amerikai Egyesült Államokbeli Kalifornia és Washington államokban, valamint Japánban találták meg.[1]

E madarak közül egyesek elérték a 2 méteres magasságot is. A szárnyaik testükhöz viszonyítva rövidek voltak, úszásra alkalmazkodtak. A röpképtelen Plotopteridae-fajok úgy úszhattak és olyan életmódot folytathattak, mint a mai pingvinek és a szintén kihalt óriásalka (Pinguinus impennis). A csontvázuk a kígyónyakúmadár-félékéhez (Anhingidae) hasonló, míg koponyájuk alakja inkább szulaszerű (Sulidae).

Eddig a legősibb felfedezett faj a Phocavis maritimus, amely az eocén kor középső részén élt. A fajok többsége a miocén kor eleje és közepe között élt; ezután pedig az egész család kipusztult. A Plotopteridae-fajok kihalása megegyezik a déli félgömbön élő óriás pingvinek kihalásával, vagyis a tengeri emlősök térhódításával. Ekkortájt a fogascetek (Odontoceti) és az úszólábúak (Pinnipedia) nagymértékű fajképződésbe kezdtek; és ezek a madarak vagy a táplálékforrásért való versengésben maradtak alul, vagy ők maguk váltak az újabb tengeri élőlények áldozatául.

Rendszerezésük szerkesztés

Az eddigi felfedezések szerint, ebbe a családba az alábbi 8 madárnem tartozik:

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tatsuro et al, New Skeletal Remains of Plotopterids from Japan, SVP 2015

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Plotopteridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.