Pozsegamindszent
Pozsegamindszent (horvátul: Sesvete, 1991-ig Sesvete Požeške) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
| Pozsegamindszent (Sesvete) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34312 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 28″, k. h. 17° 49′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 28″, k. h. 17° 49′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsegamindszent témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Pozsegától légvonalban 12, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, a Pletericeszentmiklósról Kutjevóra vezető út mentén, Ćosinac és Gradac között fekszik.
Története szerkesztés
A település és a Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma a középkorban 1332-ben a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először. 1469-ben „Poss. Mindzenth”, 1489-ben „Mendzenth” alakban találjuk a korabeli oklevelekben. Az orbovai Jakus család birtoka volt. 1474-ben papját „plebanus de Mendzenth” néven említik.[2] Engel Pál a mai Sesvete közelébe a Vrbova-patak mellé helyezi a középkori Orbovát.[3]
A török uralom idején valószínűleg muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Ezután néhány évig kihalt volt a falu, majd 1697 körül Boszniából katolikus horvát családok települtek ide.[4] 1698-ban „Szezvete” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] 1730-ban 21, 1746-ban 12 ház állt a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szeszvete” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szeszvete” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szeszvete” néven 22 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A 19. század második felében a szerbek mellé horvát, cseh és szlovák családok is érkeztek.
A településnek 1857-ben 145, 1910-ben 239 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 128 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 145 | 164 | 184 | 196 | 241 | 239 | 258 | 287 | 282 | 275 | 238 | 187 | 156 | 137 | 130 | 128 |
Nevezetességei szerkesztés
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma[10] középkori eredetű. Már 1332-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben, de pontos építési ideje ismeretlen. A középkori templomból csak az alapok és a harangtorony maradt meg, melyet a török valószínűleg őrtoronynak hagyott meg. A templomot a török kiűzése után 1700 körül barokk stílusban kőből és téglából építették újjá. Egyhajós épület félköríves apszissal. A harangtornyot az új homlokzatba illesztették, az északi falhoz pedig sekrestyét építettek. A hajó síkmennyezetű, míg a szentélyt stukkókkal díszített baldachinos boltozat fedi. Orgonája 1883-ban épült Heferer mester zágrábi műhelyében. Nyolc regiszteres, egy manuálos hangszer, kiváló mestermunka. 1882-ben aranyérmet nyert a trieszti kiállításon.
Oktatás szerkesztés
A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Engel Pál: Pozsega megye (kézirat)
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 645. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-405.
Források szerkesztés
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
