Ráckeresztúr

	Ráckeresztúr
	; Ráckeresztúr címere
	; Ráckeresztúr címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Martonvásári
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)
Jegyző	Dr. Nagy Gábor
Irányítószám	2465
Körzethívószám	25
	Népesség
Teljes népesség	3562 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	92,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	252 m
Terület	35,3 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Érd–Ercsi-hátság
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 16′ 26″, k. h. 18° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 26″, k. h. 18° 50′ 05″
	Ráckeresztúr Pozíció Fejér vármegye térképén
	Ráckeresztúr weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeresztúr témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ráckeresztúr község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése szerkesztés

A településen a 6-os és 7-es főutakat (Ercsit és Martonvásárt összekötő 6204-es út halad keresztül, amelyen elérhető az M6-os autópálya Ráckeresztúr-Ercsi csomópontjától is. A község a Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. A római korból nagy kiterjedésű településnyomok, az úgynevezett „római" híd és út maradványai tanúskodnak. Mindez azt mutatja, hogy a római korban egy belső út vezetett a Szent László-patak völgyében.

Története szerkesztés

A mai Dunántúl földje, amint a régészeti leletek mutatják, már 4500 évvel ezelőtt lakott volt. A Duna, a Szent László-patak, a Váli-patak és a Velencei-tó között vélhetően árterületek húzódtak. A 12. században szaporodtak el a földbe ásott házak, felmenő fallal. A Szent István király szervezése nyomán megindult településkialakulás még be sem fejeződött, amikor az országot a tatárok megtámadták és feldúlták. Az 1240-es években a lakosság nagy része elpusztult, a kialakult életterek lerombolódtak, így a Dunántúl keleti része, Kerezthur körzete is. A falu nevét először egy, a 14. századból, 1347-ből, Nagy Lajos király korából származó - a budai Káptalan által végzett - határjárási okmányban találhatjuk meg. Ettől az évtől számítják a település létrejöttét is: 2002. szeptember 14-én például címerszenteléssel ünnepelték a falu 655 éves születésnapját. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándékozta. A 14-16. században Keresztúr és környéke virágzó vidéknek számított. A törökdúlás azonban véget vetett a békés fejlődésnek. Az 1580–81-es török adóíven Keresztur-puszta Vál mellett 750 akcse adót fizetett Karagöznek. Egy 1685-ös Urbarium a Kamara budai és rác-dunamenti kerületében sorolja fel. Ekkor Fejér vármegye 65 falvából mindössze 26 volt lakott, 10 faluban, így Keresztúron is, üresen álltak a házak. A 150 éves török uralom végén 1699. június 3-án Lovasberénnyel és más puszta falvakkal, részbirtokkal együtt Heister Siegbert generális vásárolta meg 10 000+3200 rénius forintért, amit fegyverváltság címén a kincstárba befizetett. A falvak lélekszámát betelepítésekkel növelték a volt török területeken, ennek a folyamatnak a részeként kezdődött meg a 17. század utolsó harmadában a rácok betelepítése is Fejér vármegyébe, azon belül Keresztúrra is. Erre az időszakra tehető a falu nevének megváltozása, a régi Keresztúrból ekkor lett Ráczkeresztúr.

A III. Károly által elrendelt 1715. évi adóösszeíráskor 43 család élt itt: 26 jobbágy-, 13 zsellér- és 3 nincstelenzsellér-család. A nevek alapján zömmel rácok voltak és illírek, de akadt köztük több magyar és német is. A listán asszonyok, gyermekek, cselédek stb. nem szerepelnek, így hozzávetőleg 210-230 fő élhetett itt. Heister generális özvegyétől a birtoktestet báró Felsmann Anselm haditanácsnok 1719. december 29-én vette meg. Ő építtette a templomot 1722-1725 között sok jobbágyrobottal és jelentős püspöki segítséggel, amit a bejárat feletti kőcímer is megörökített.

Az 1720-as adóösszeírás szerint már csak 9 jobbágy- és 12 zsellércsalád lakott a faluban és az összetétel is megváltozott: nőtt a magyar hangzású nevek aránya. 1730-ban az a Cziráki gróf vásárolta meg 45 000 forintért, akinek a nevéhez a parókia megépítése is fűződik. 1735-ben a többi birtokból csak Keresztúrt örökítették el a baracskai Szűcs Péter és Pál ikertestvéreknek, akik scola-domust hoztak létre a parókia kertjében. Az egyházi lélekösszeírásban a következők találhatók a faluról: 1745-ben 313, 1769-ben 248, 1771-ben 543 fő lakta, zömmel római katolikusok.

1810-től Szűcs Lajos főszolgabíró, vármegyei alispán, országgyűlési követ lett a falu birtokosa. Nevéhez köthető a klasszicista „kastély” megépítése. Tiszteletdíját nem vette fel, azt a szegények, árvák és özvegyek támogatására rendelte szétosztani. Rózsaszínű márványsíremléke ma is áll a temetőben. Halála után a birtok öröklés útján a dabasi Halász és Cséry családoké lett.

A templom falfestményeit Kontuly Béla az 1950-es években, a belső átalakításokat az 1970-es években a Műemléki Felügyelőség hozzájárulásával Németh Aurélia szobrászművész készítette. A templom felújítása a 2002-ben nyert állami támogatásból és a Székesfehérvári püspökség támogatásából később tovább folytatódott. A tetőszerkezet cseréjét, a torony felújítása követte. Ráckeresztúr két műemléki védelem alatt álló értéke a római katolikus templom és a település Martonvásár felőli határában található Szentháromság szobor, amely Szent László királyunkat mintázza lovagi öltözetben, talapzatán 1779-es évszámmal.

A II. József-kori összeírás nyomán tudható, hogy a falunak akkor 91 lakóháza volt. A keresztény családok 128-an voltak. Papi rendből való 1 fő, mesterember 5 fő, paraszt 28 fő, házi és kerti zsellér 119 fő stb. A község 1830. évi népessége 1316 fő volt, ez 1900-ra 1846-ra növekedett. 2003-ban több mint 3200-an éltek a településen, melynek területe is lassan növekszik. A 2000-ben készített településrendezési terv újabb külterületek bevonását és - új utcák nyitásával - a belterületek jobb kihasználását tűzte ki célul.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból az akkori keresztúri lakosság is kivette részét, erről családi elbeszélések emlékeznek meg. A ’48-as hősökről minden évben megemlékeznek a falu lakói, az 1956 és 1848 hőseinek emlékére állított emlékműnél a Hősi parkban.

Az első világháború és az azt követő trianoni diktátum a Ráckeresztúri családokat is érintette. Fiataljai a székesfehérvári 17-es honvédezredhez vonultak be és a szerb, a galíciai és az olasz frontokon harcoltak. Sokan közülük fogságba estek, voltak, akik nem tértek vissza és idegen földben nyugszanak. Emlékükre az 1920-as évek végén emlékművet állítottak, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Két oldalán, márványtáblán olvasható 47 elesett hős neve, de 3 név hiányzik róla.

A nyugodt békeidőknek - mely fejlődést hozott Ráckeresztúron is - a második világháború vetett véget, amely jelentős károkat okozott a községben. 20 lakóház teljesen lakhatatlanná vált, 50 házat pedig kisebb-nagyobb javításokkal használhatóvá tudtak tenni. 370 lakóépület maradt lakható. A háborúban sok ráckeresztúri esett el, sokakat elhurcoltak, ahonnan aztán sohasem tértek vissza. Voltak polgári áldozatai is a frontok átvonulásainak. A halottak emlékét a rendszerváltást követően emelt két emlékmű is őrzi, az egyiken a háborúból vissza nem tért ráckeresztúriak nevével.

A településen és környezetében elesett szovjet és más nemzetiségű katonákat a jelenlegi Hősök terén több tömegsírba temették el, amely elé hatalmas betonobeliszk épült. A háborút követő demokratizálás az 1950-es évek elejére megváltozott. A főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagyobb részét termelőszövetkezetekbe tömörítették. 1950. október 22-én volt Ráckeresztúron az első helyi tanácstestületi választás; a tanácsot - 1956 októberének pár napját kivéve - 1990. szeptember 30-ig működtették. Az 1956-os események Ráckeresztúr lakosságát is érintették, sokan a forradalom mellé álltak. A szovjet csapatok 1956. novemberi bevonulása után a nemzetőrökre és forradalmárokra nehéz évek vártak a faluban is. A rendszerváltást követően emlékhely épült, ahol minden évben október 23-án megemlékezik a falu az akkori eseményekről. 2001 óta a faluban ismét van Nemzetőrség.

1990-ben itt is lezajlottak az első helyhatósági választások. A falu polgármestert és kilenc képviselőt választott, Ráckeresztúr megindulhatott végre a 20. századi fejlődés útján. Saját kutakkal megépült a helyi vízhálózat, amelyet ma a település üzemeltet. Országos programok keretében kiépült a gázvezetékhálózat és a telefonhálózat is. Többéves megszakítással új tornaterem épült 2002-re. Új gyógyszertár szépíti a kialakulóban lévő új faluközpontot, ahová áttelepült a polgármesteri hivatal is. 2001-ben falutáblák kerültek az utcák végére. Az utcanevek megváltoztak, magyar költők, írók és zeneszerzők nevét kapták, Szent István király– és Szent László király-emlékmű készült. Új vállalkozások jelentek meg a település Ercsi felőli részén. A fiatalok 2002-ben birtokukba vehették a kastélyban kialakított teleházat.

2012-ben megnyílt a Boszorkánykonyha nevű új étkezde és a Szkarabeusz Szépségszalon a Hősök terén. A település lakói számára új lehetőséget nyújt az itt működő, ingyenesen használható wifihálózat is. Az utóbbi időben a település kommunikációját tekintve is megfigyelhető a fejlődés (Facebook-oldalak). A fejlesztés érdekében pedig a jövőben még több új üzlet nyílik, épülnek az új házak.

Külterületi lakott helyei szerkesztés

Ráckeresztur legnagyobb pusztáját: Szentlászlót 1879-ben, Szentmiklóst pedig az 1880-as években Dreher Antal vásárolta meg, majd 1921-ben fia, Dreher Jenő örökölte. Rácszentmiklóson 38 holdat 1933-ban Brauch Károly Ferenc részvénytársasági vezérigazgató szerzett meg.

Statisztika. Forrás^[7]

Megnevezés	1830	1856	1930-as évek közepe	1970	1970
	népesség (fő)	népesség (fő)	népesség (fő)	népesség (fő)	lakások
Szentlászló	107	154	371	268	64
Rácszentmiklós	155	173	107	112	29
Sándorszállás	–	–	106	9	–

1913-ban Ráckeresztúr külterületi lakott helyei: Freundpuszta (193 fő); Legyes (7 fő), Lykapuszta (19 fő); Rácszentmiklós (100 fő); Sándorszállás (80 fő); Szentlászló (327 fő) és Tivadarpuszta (37 fő) voltak. A 100 fős lélekszámú Rácszentmiklósnak ekkor önálló csendőrőrse Martonvásáron, utolsó távírdája Ercsiben, utolsó postája pedig Ráckeresztúron volt.^[8]

Szentmiklóspusztán, amelyet Rácszentmiklósként is emlegetnek, az 1820-as években építtetett klasszicista stílusú kastélyt a szomori és somodori Pázmándy család, amelyet a későbbi birtokosok alapján ma Pázmándy–Petheő–Lyka–Brauch-kastélyként a műemléki értéktárban számontartanak.^[9]^[10]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990–1994: Paulovics József (független)^[11]
1994–1998: Paulovics József (független)^[12]
1998–1999: Paulovics József (független)^[13]
1999–2002: Ónody Miklós (független)^[14]
2002–2006: Ónody Miklós (Ráckeresztúri Népkör Egyesület)^[15]
2006–2010: Ónody Miklós (Népkör)^[16]
2010–2011: Ónody Miklós Attila (Népkör)^[17]
2012–2014: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)^[18]^[19]
2014–2019: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)^[20]
2019-től: Dr. Szentes-Mabda Katalin Dóra (független)^[1]

A településen 1999. szeptember 26-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.^[14]^[21] 2012. március 25-én ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, ezúttal az addigi képviselő-testület önfeloszlatása okán.^[22] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.^[18]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	3310	3300	3251	3538	3581	3562
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 7,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 18,9% (34% nem nyilatkozott).^[23]

Nevezetességei szerkesztés

Az alábbi lista muemlekem.hu^[24] és a Ráckeresztúri Települési Értéktár^[25] alapján készült:

Műemléki védelem alatt állnak:
- Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom (Kossuth Lajos u. 38.) és műemléki környezete;
- Szentháromság-szobor (Ráckeresztúr-Szentlászlópuszta, 0214 hrsz.) és műemléki környezete.
Helyi védelem alatt állnak:
- Hősök kertje (Hősök tér, 1261/1 és 1261/2 hrsz.);
- A Petőfi Sándor Általános Iskola központi épülete (Szent János tér 31.);
- A Szüts–Ivánkay-kastély (Halász–Freund-kastély, Kossuth Lajos u. 37.);
- A római katolikus plébánia épülete (Kossuth Lajos u. 38.);
- A temető kápolnája (Ady Endre u. 13.).
További épületek:
- A Pázmándy–Petheő–Lyka–Brauch-kastély (Ráckeresztúr-Rácszentmiklós, 0272/12 hrsz.).
- Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió (MRE KIMM) ráckeresztúri drogterápiás otthonai (Rákóczi Ferenc u. 45. és Madách Imre u. 6.).

Híres emberek szerkesztés

Itt született Éber Sándor festőművész.
Itt született Kapócs Ferenc, Nagy Ferenc miniszterelnök személyi titkára.
Itt született Rácszentmiklóson László Géza későbbi énektanár, aki sok nagy magyar operaénekest indított el pályáján.