Ráth Károly (történész)

(1829–1868) magyar történész, levéltáros

Ráth Károly (Győr, 1829. február 28.Győr, 1868. április 12.) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja.

Ráth Károly
(Ráth Károly)
Született1829. február 28.
Győr
Elhunyt1868. április 12. (39 évesen)
Győr
Állampolgárságamagyar
GyermekeiRáth Zoltán
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

Édesapja Ráth Károly győri gabonakereskedő, édesanyja Kéler Zsuzsanna. Rokona volt Rát Mátyásnak, aki az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót, alapította.

A győri evangélikus gimnáziumban, majd a pozsonyi evangélikus líceumban tanult 1841-1848 között.

1847-ben Pápa városáról írt tanulmánya az első nyomtatásban megjelent műve.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A 23. honvédzászlóalj győri illetőségű fiatalokból alakult, itt hadnagy, főhadnagy, majd Kmety György hadsegéde lett. Részt vett a schwechati, móri, branyiszkói s kápolnai csatákban; ostromolta a budai vízvezeték védelmére emelt veszélyes palánkot, míg a fárasztó nyári hadjárat vége felé a sok viszontagság következtében kimerült és betegen a péterváradi kórházba került, ahol az osztrákok foglyává lett. Itt kereste fel édesanyja, aki fiát Győrbe hozta, ahonnét Pozsonyba vitték, hogy ott fölszabadulását kieszközöljék.

Amint a sok kellemetlen zaklatástól menekülhetett, ismét visszatért kedvelt történelmi tanulmányaihoz, melyekre Maár Bonifác győri akadémiai bencéstanár is buzdította. Első és legfőbb gondja volt Győr vármegyei és káptalani levéltáraiba bejutni, majd a győrvidéki nemes családok levéltárait kereste fel, és ezzel megvetette alapját azon oklevél-készletnek, melyet özvegye eredetiekben és pontos másolatokban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott. Függetlenségét megőrizvén, egyedül a győri olvasó-egylet könyvtárnokságát vállalta el.

1857-től a Győri Közlönyben publikált. 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Akadémiai székfoglalója a török hódoltságról írt értekezése volt. 1861-ben a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek indulásában is szerepet vállalt.

1863. december 27-én Répceszemerén tartott névnap alkalmával alsó-szopori Nagy János földbirtokos házánál néhány buzgó történetkedvelő, Ráthtal az élén megalakították a Dunántúli Történetkedvelők Társulatát, melynek célja volt a nemesség vidéki levéltárait átkutatni, összejöveteleket és felolvasásokat tartani, hogy közléseikkel a hazai történelmet emeljék. Ez volt alapja a későbbi Magyar Történelmi Társulat alakulásának, melynek előkészítésében később jelentős szerepet játszott.

 
Ráth Károly portréja a Vasárnapi Ujságban

1862 augusztusában vezette oltárhoz Hencz Emiliát, a csikvándi evangélikus lelkész, Hencz Károly leányát.

1861-ben és 1867-től Győr vármegye levéltárosa volt. Ezen munkaköre jelentősen megkönnyítette a Hazai Okmánytár 1865-ös létrehozását. Maradandó érdemeket szerzett a hazai történeti kutatások megindításában, a tudományos közélet szervezésében, levéltári források felkutatásában és közreadásában, Győr megye levéltári anyagának rendezésében. Az utóbbi munka során különösen a 17. századi Győr megye gazdasági, társadalmi, politikai viszonyaira vonatkozóan folytatott máig is alapvető kutatásokat.

Válogatás műveiből szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés