Réten

Réten, település Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Réten (Retiș, Retersdorf)
Közigazgatás
Ország	Románia
Megye	Szeben
Község	Hégen
Rang	falu
Irányítószám	557061
SIRUTA-kód	144394
Népesség
Népesség	401 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 02′ 36″, k. h. 24° 51′ 04″46.043367, 24.851198
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Segesvártól délkeletre, Hégen és Báránykút közt fekvő település.

Története

Réten egy régi térképen

Réten nevét 1206-ban Villa Militum (Er I. 33) néven említette először oklevél.

Későbbi névváltozatai: 1648-ban Réthen, 1733-ban Réten, 1750:-ben Retisdorff, 1760–1762között Rettisdorf, 1808-ban Réten h., Retersdorf g., Ritu vel Retisdorf val., 1861-ben Restesdorf, Redisdorf, 1888-ban Reteschdorf, Retisdorf, 1913-ban Réten.

1353-ban p. Reter-t a johannita lovagrend mint régi birtokát követelte vissza Segesvárszéktől.

1389-ben comes Ladislaus de v. Retherii nemesi birtokaként szerepelt, és így kikerült Segesvárszékből, és ez időtől Fehér vármegyéhez tartozott.

1490-ben Retheni Miklóst és Mihályt említik, mint akik részbirtokosok itt.

1555-ben Sárpataki Tamás deák és Listi János királyi kancelláriai titkár Retheny Ádám, Mohay Bálint özvegye: Zsófia és Mohay Lajosné: Dorottya javára lemondott arról a királyi jogról, amelyet az uralkodó a felsoroltak Rethen-i birtokrészében nekik adományozott.

1808-ban Felső-Fehér vármegye Réteni járásának székhelye volt.

A trianoni békeszerződés előtt Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásához tartozott.

1910-ben 933 lakosából 12 magyar, 180 német, 740 román volt. Ebből 176 evangélikus, 740 görögkeleti ortodox, 9 unitárius volt.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.