Róth Miksa
Róth Miksa, születési nevén Roth Miksa József[5] (Pest, 1865. december 26.[6] – Budapest, 1944. június 13.) magyar üvegfestő és mozaikművész.
| Róth Miksa | |
 | |
| Székely Aladár felvétele | |
| Született | Roth Miksa József 1865. december 26.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1944. június 14. (78 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Törökbálint[4] |
| Festői pályafutása | |
| Stílusa | historizmus, szecesszió, art déco |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róth Miksa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása szerkesztés
1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként zsidó eredetű családban. Születési utóneve csupán Miksa volt, a József nevet házasságkötését megelőző megkeresztelkedésekor kapta, keresztapja későbbi apósa, Walla József volt.[7] Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10.-ben volt, azután a VIII. kerület Német utca 3.-ban, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender (ma Auróra) utca két, egymás melletti házában (11. és 13.) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26.-ban működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”, 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louisi (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.
Róth Miksa 1944. június 14-én hunyt el 79 éves korában. Június 16-án temették el a törökbálinti a Walla-Róth családi mauzóleumban. A gyászmisét június 19-én tartották a budapesti Rózsák terén lévő Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban.[8][9]
Művei szerkesztés
Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (bezárásáig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját (ennek valamint a falakról eltávolított freskóknak a tervét a gödöllői művésztelep művésze, Nagy Sándor készítette), a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza, a szabadkai Városháza épületét, a szatmárnémeti egykori Királyi Katolikus Főgimnáziumot, a budapesti Kálvin téri református templomot, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Fasori evangélikus templomot. A Városligeti fasor 47. szám alatt lévő Kőrössy-villa (ma: ResoArt Villa[10]) halljában található gyönyörű szecessziós gránátalmás, íriszes színes ólomüveg ablak kompozícióját is Róth Miksa tervei alapján készítették. Ő készítette a Magyar Nemzeti Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte a levéltári épület ornamentikus díszítő festését valamit több bútorát és kovácsoltvas díszeinek egy részét is.
Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás-templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei – vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakainak többsége azonban ma is láthatóak). A közhiedelemmel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze és néhány kisebb mozaik alkotás származik tőle. Megjegyzendő, hogy ő készítette a Budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait – a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról és a Balatonalmádiban felépített kápolnába vitték át.
Mozaikalkotásai is közismertek: a Szervita téren (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait és a Fiumei úti temető árkádsorának mozaikjait is a Róth műterem kivitelezte.
Több munkája, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, illetve a lipótmezei kápolna is a gödöllői művésztelep művészeivel való közös munka eredményeként született meg. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede által tervezett alkotásokat Róth Miksa kivitelezte, a lépcsőházi ablakokat valamint a Betlen Gábor tudósai körében című munkát ő is tervezte
Számos alkotása található külföldön. Így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fagerborg templomban, Mexikóvárosban a Teatro Nacionalban. A nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, kb. 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok tervét Maróti Géza készítette. (Róth és Maróti elkészítették színpadot a nézőtértől elválasztó „kristályfüggöny” terveit és makettjét is, azonban az első világháború miatt ennek kivitelezésével a mexikóiak Louis Comfort Tiffany cégét bízták meg). Velencében a biennálé magyar kiállítási csarnokába készített ablakai elpusztultak, az épületet díszítő, Körösfői-Kriesch által tervezett mozaikjai részben láthatóak. Korai munkája volt Milánóban a „Marsaglia-palota” számos üvegablaka.
A Semmelweis Egyetem Üllői út 78. alatti telephelyén lévő klinikák üvegablakait is ő készítette (kb. 1907), legnagyobb a Sebészeti Klinika lépcsőházának hatalmas üvegablaka.
Néhány alkotása a Róth Miksa Emlékházból szerkesztés
-
Béke című mozaikja ezüstérmet nyert az 1900-as párizsi világkiállításon -
A műveltség allegóriája, 1910 -
Virágdíszes ablak az Alpár-villából, 1903 -
Mozaik gránátalmákkal, 1898
Családja szerkesztés
Miksa felesége Walla Jozefa volt, Walla József törökbálinti cementárugyáros lánya. Három gyermekük született: Amália, Erzsébet és József – akiknek ma már nem él leszármazottjuk. Üvegfestőként dolgozott Miksa öccse, Manó is, ő készítette többek között a szegedi Új Zsinagóga üvegablakait (amelyeket gyakran tévedésből Miksa műveiként tartanak számon) vagy pl. a Gellért gyógyfürdő második világháborúban elpusztult, de korabeli fényképek alapján rekonstruált, Buda halála című üvegfestményét. Másik öccse Pesti Kálmán néven színészként dolgozott. Nővérük gyermeke volt Elek Artúr, aki a Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott 1944-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.
.jpg)
Könyvei szerkesztés
- Üvegfestészetek mintakönyve (Budapest, 1896, Kunosy Vilmos és fia műintézetéből) Megjelent az 1896-os ezredévi kiállításra
- Üvegedzések mintakönyve (Budapest, 1896, Kunosy Vilmos és fia műintézetéből)
- Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő műintézete Budapest (sajtó alá rendezte Csányi Károly, nyomta a Pátria, Budapest, 1908)
- Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről (szerzői kiadás, Budapest, 1942)
- Egy üvegfestőművész emlékei (Hungária kiadás, Budapest, 1943)
- Róth Miksa vallomásai / The confessions of Miksa Róth; angolra ford. Megyes Andrea; Xénia, Bp., 1997
Munkáit részben a fenti helyszíneken, illetve az egykori lakóházából és műterméből kialakított múzeumban, a Róth Miksa Emlékházban (1078 Budapest, VII. Nefelejcs u. 26.) lehet megtekinteni.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13147.htm, Róth Miksa, 2017. október 9.
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://mnl.gov.hu/images/ups/4471.jpg
- ↑ Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a levéltárban, Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015) (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1077/1865 folyószáma alatt familysearch. org (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.)
- ↑ Fényi Tibor. Róth Miksa üvegfestményei. A historizmustól a szecesszióig (2005)
- ↑ https://mnl.gov.hu/images/ups/4471.jpg
- ↑ https://mek.oszk.hu/17300/17349/17349.pdf
- ↑ Kőrössy ResoArt – Alapítvány weboldala (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 24.)
Források szerkesztés
- A Róth család története Archiválva 2021. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Életrajza a Róth Múzeum honlapján (hozzáférés: 2012. július 23.)
További információk szerkesztés
- Róth Miksa Emlékház
- Róth Miksa munkáit összegyűjtő Instagram-blog
- Artportal
- Róth Miksa üvegfestő-iparművész emlékkiállítása. Kecskeméti Galéria, 1985 máj. 25–szept. 15-ig; szerk. Simon Magdolna; Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kecskemét, 1985 (A Kecskeméti Galéria kiadványai)
- Varga Vera: Róth Miksa művészete (Budapest, 1993)
- Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei. A historizmustól a szecesszióig (Budapest, 2005)
- Megőrzött értékeink; szöveg Rőfi Mónika, fotó Hapák József; Blende Bt., Debrecen, 2012
- Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában; fotó Czikkelyné Nagy Erika; Magyar Levéltárosok Egyesülete–MNL, Bp., 2015 (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai)
- Kerekes Margit: Az Országház üvegművészete; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2020 (Országházi séták)
- Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában; fotó Czikkelyné Nagy Erika; Magyar Levéltárosok Egyesülete–MNL, Bp., 2015 (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai)
- Takáts Rózsa: Színek, fények, árnyak. Róth Miksa és Alpár Ignác együttműködése a Vajdahunyadvárban (elektronikus dokumentum, mek.oszk.hu, ismertető)
