Radnai-havasok Nemzeti Park
A Radnai-havasok Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok északi csoportjának legnagyobb természetvédelmi területe, Beszterce-Naszód megyében található. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védettség alatt áll. A park Borsa felőli bejáratánál található a Cailor-vízesés vagy Lóhavasi-vízesés, a környékbeli sziklák pedig az alpinisták kedvelt gyakorlóhelye.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Radnai-havasok Nemzeti Park | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Terület |
|
| Alapítás ideje | |
 Radnai-havasok Nemzeti Park
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 24″, k. h. 24° 44′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 24″, k. h. 24° 44′ 06″ | |
| Radnai-havasok Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai-havasok Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A Radnai-havasok egyes részei már több mint 70 éve részesülnek valamilyen fokú védettségben. A hegység első természetvédelmi területét ugyanis még 1932-ben hozták létre, botanikai ritkaságok védelmére. A következő lépés 1979-ben történt, az UNESCO ekkor nyilvánította a Nagy-Pietroszt és szűkebb környezetét „Ember és Bioszféra” rezervátummá. 2000 óta pedig végre nemzeti park státuszt élvez a hegység nagyobb része, mintegy 46 000 hektár.
Növény- és állatvilága hasonló összetételű, mint a Kárpátok többi magashegysége, de több sehol máshol elő nem forduló (endemikus) növényfaj is él itt, mint amilyen például a radnai habszegfű (Lychnis nivalis) is.
Állatvilága szerkesztés
Megtalálható itt szinte minden, a Kárpátokra jellemző nagyvad, így többek között a farkas, gímszarvas, medve, róka, vaddisznó, zerge és számos kisemlős is, mint például az 1970-es években Franciaországból betelepített mormota, vagy a havasi cickány, madár, hüllő és kétéltű is, valamint a ritka nyírfajd.
A Radnai-havasok zergeállománya sajnos a mértéktelen orvvadászat miatt a 20. század elejére kiveszett a hegységből. Az 1960-as és 1970-es években megkezdődött a faj visszatelepítése, ezáltal az 1980-as évek végére egy egészséges populáció alakult ki. Azonban az 1990-es években megfelelő védelem híján a nagyarányú orvvadászat miatt az állomány ismét drasztikusan megfogyatkozott. Mára a zergék száma ismét 100 fölé emelkedett, ez azonban még mindig csak a fele annak, amit a rendelkezésre álló terület nagysága megengedne.
Galéria szerkesztés
-
Nyírfajd -
Havasi cickány (Sorex alpinus) -
Havasi pocok (Microtus nivalis) -
Mormota -
Barna medve -
Európai farkas -
Zerge
Növényvilága szerkesztés
A hegység területén számos havasi virág él: április-május körül lila színbe borítja a tájat a sáfrány, júniusban pedig az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi) virít egész hegyoldalakon át, de a havasi kökörcsin, a lila törpe kankalin (Primula minima), a kárpáti harangvirág, a kék encian (Gentiana clusii), különféle tárnicsok és még sok más alpesi virág is megtalálható itt, a mészköves területeken pedig a havasi boglárka és a havasi gyopár.
Galéria szerkesztés
-
Krókusz -
Havasi gyopár -
Kárpáti harangvirág (Campanula carpatica) -
Havasi kökörcsin -
Kék encián (Gentiana clusii) -
Havasi boglárka -
Hieracium-aurantiacum -
A Radnai-havasok a Nagy-Pietrosz felé
