Radoska
Radoska (szlovákul Radôstka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
| Radoska (Radôstka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1662 |
| Polgármester | Jaroslav Fekula |
| Irányítószám | 023 04 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 819 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 501 m |
| Terület | 13,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 18° 56′ 31″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 18° 56′ 31″ | |
| Radoska weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radoska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 37 km-re (légvonalban 18 km-re) északkeletre fekszik.
Története szerkesztés
A települést a 17. század első felében alapították egy Óbeszterce határában fekvő irtványföldön. 1662-ben „Radwosztka” alakban említik először, a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1720-ban 11 adózó háztartása volt. 1784-ben 68 házában 443 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADVOSZTKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Ó Beszterczéhez nem meszsze, mellynek filiája, határjának soványsága miatt, ámbár egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 85 háza és 645 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A 19. században két malma és fűrészmalma is volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radovszka, a hegyek közt elszórtt tót falu, Trencsén vmegyében, 675 kath., 7 zsidó lak. Határa csupa hegy és sovány; erdeje bőven. F. u. b. Sina. Ut. p. Zsolna.”[3]
Egyházi iskoláját 1890-ben nyitották meg. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
A háború után lakói a mezőgazdaság mellett fuvarozással, háziiparral, idénymunkákkal foglalkoztak. Az iskola épülete 1932-ben leégett. A község 1950-ben önállósult Óbesztercétől. Az autóbusz közlekedés 1957-ben indult meg. 1959-ben bevezették az elektromosságot a községbe.
Népessége szerkesztés
1910-ben 741, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.[forrás?]
1991-ben 231 háza és 828 lakosa volt.
2001-ben 888 lakosából 874 szlovák volt.
2011-ben 840 lakosából 821 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Modern római katolikus temploma 1998-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 2.)
