Ragyolc

	Ragyolc (Radzovce)
	Ragyolc látképe
	; Ragyolc címere
	; Ragyolc címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Első írásos említés	1246
Polgármester	György Péter
Irányítószám	985 58
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	LC
	Népesség
Teljes népesség	1602 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	84 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	261 m
Terület	18,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 13′ 11″, k. h. 19° 49′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 11″, k. h. 19° 49′ 41″
	Ragyolc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ragyolc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Ragyóc.

Ragyolc (szlovákul: Radzovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban, az Abroncsosi mikrorégióban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Éghajlat és vízrajz szerkesztés

Ragyolc a mérsékelt éghajlati övben fekszik, mivel a Cerovská vrchovina közepében terül el. A települést több kisebb-nagyobb patak szeli át. Legjelentősebbek a Belina patak, a Monický patak és a Sladký patak. A Sladký patak 2 km hosszan halad át a falun, míg Csőrénél bele nem torkollik a Monický patakba, amely az Abroncsosban ered egy tiszta kis hegyi forrásból, és több kis forrás és patakocska táplálja. 5,8 km hosszan megy át a községen, majd beletorkollik a Belina patakba.

Fekvése szerkesztés

Fülektől 5 km-re délre, a Belina partján fekszik, gyönyörű környezetben, a Cerovská-vrchovinában. A települést 9 másik település határolja: északról Fülekpüspöki és Béna, északkeletről Csomatelke, keletről Sőreg, délkeletről Óbást és Egyházasbást, délről Sátorosbánya, nyugatról Csákányháza, valamint északnyugatról Rátkapuszta. Ragyolctól 6 km-re délre található a Sátorosbánya–Somoskőújfalu szlovák-magyar határátkelő. Jelentős városok Ragyolc környékén: Losonc 22 km, Fülek 6 km és Salgótarján 10 km.

Története szerkesztés

A falu területén a középső és a késői bronzkor idején a barbár Európa egyik gazdasági központja működött, mely élénk gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a környező területekkel. A korszakot két régészeti kultúra, a pilinyi és a kiétei jellemezte, melyek régészeti anyagát megtalálták a község területén.

A mai falu kezdetei valószínűleg a 11. századig nyúlnak vissza, amikor határőr szolgálatot ellátó népek megerősített települése alakult ki a területén. Az első írásos emlék 1246-ból származik. IV. Béla király január 10-én kelt adománylevelében a birtokot a Pok nembeli Móricnak adta. Ekkor említik először a települést, „Ragiank” néven. A következő írásos feljegyzés 1439-ből való „Ragyowcz” alakban. A 14. és a 16. század között a Ragyolczy család birtokolta. A török harcok idején, 1548-ban két Ragyolcz van említve: Egyházasragyolcz (itt a földesúr Ragyolczi Zsigmond volt, és Kápolnásragyolcz (ami Ragyolczi Benedekhez tartozott).

A falu 1553 és 1593 között a hódoltsághoz, ezen belül a szécsényi szandzsákhoz tartozott és a töröknek adózott. 1593-ban Fülek várát császári csapatok foglalták vissza és a falu is felszabadult a török iga alól. 1598-ban már csak egy település van említve: Ragyolcz (Kápolnásragyolcz) Ragyolczi Péter birtokaként, ami a mai Völgyút puszta területén terült el. Egyházasragyolcz a török harcok idején porig égett, egykori templomának romjai még az 1950-es években is látszottak. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak pusztították el a falut, amit betetézett az 1684-ben kitört dögvész. Ezután több mint egy évtizedig lakatlan volt.

A birtokos Ragyolczi család 1698-ban megalapította az új Ragyolcot, de a família (?) nemsokára kihalt. A birtokviszonyokat az 1770-ben kiadott urbárium szabályozta. A falu birtokosai Csoma Zsigmond, Fáy Zsigmond és Gyürki Gábor özvegye voltak. 1828-ban a település 69 házzal és 599 lakossal büszkélkedett.

Ragyolc zászlaja

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 8 ragyolci lakos harcolt a magyar hadseregben. 1853-ban Szilassi György, Vladár József, Benyiczky Márton és Máriássy István a falu főbb birtokosai.

1866-ban megnyílott a kőszénbánya a Sátorosban, 1895-ben pedig a Macskalukban. 1872-ben a Losonc-Somoskőújfalu vasútvonal építése nagyban segítette a helyi ipar fejlődését. 1894-ben Ragyolcon megnyílt a postahivatal. 1901-ben megalapították az új temetőt. A település dinamikus fejlődését megállította az első világháború. A harcokban 19 helyi lakos esett el. A trianoni diktátumig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott.

Ragyolc 1918-ban Csehszlovákia része lett. A föld nélküliek között felosztották Rádyék birtokát. 1919-ben véres harcok folytak a falu határában a csehszlovák légió és a magyar vörös hadsereg katonái között. A határért folytatott harcok egész Somoskőújfaluig húzódtak és 1924-ig tartottak.

A faluban volt még nyilvántartó hivatal, Általános Közjegyzői Hivatal, vasútállomás és csendőrség. A Janzel-birtok egy része, a Bükrétpuszta a földreform részeként föl lett parcellázva a szlovák telepesek között, akik Gyetváról, Herencsvölgyről, Újantalfalváról és Rimakokováról érkeztek Ragyolcra. Később a Csehszlovák legionárius bank segítségével föl lett osztva a kolonisták között a Luby-birtok is. Meg kell jegyezni, hogy ezzel megtört a magyarság homogenitása. 1927-ben létrejött a Ragyolci Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az akkori vendéglőt Angyal István birtokolta, a kiskereskedést pedig Adolf Fiedman. A faluban megalapították az első szlovák iskolát. 1928-ban Krúdy Pál megnyitotta a Ragyolc-Csákányháza a. s. nevű kőszénbányát, ami később Vinter Hermann kezébe került. 1928-ban alakult meg a helyi futballcsapat is. Mivel a lakosság nagy többsége az iparban dolgozott, ezért többször is kitört sztrájk például 1933-ban és 1934-ben a Macskalukban. A falu amúgy is lassú fejlődését teljesen megállította a második világháború.

Az 1938. november 2-i Bécsi döntés értelmében Ragyolc ismét Magyarország része lett. 1944 decemberében az abroncsosi hegyekben Nógrádi Sándor vezette partizán csoportok harcoltak, akikhez csatlakozott a ragyolci lakosokból álló Bandúr Gyula csapata is. A harcokban 17 partizán és 11 német esett el. A háború Ragyolcon 1944. december 30-án ért véget, amiben 22 ragyolci lakos vesztette életét.

1945 májusától a község ismét a Csehszlovák Köztársaság részévé vált, de a várva-várt béke és nyugalom nem következett be. Rögtön a háború után az új temetőben eltemettek 3 német katonát, akik az abroncsosi harcokban haltak meg. A sírjuk még máig sincs megjelölve. A magyar nemzetiségű lakosokat megfosztották emberi jogaiktól, bezárták a magyar iskolákat és elkezdődtek ellenük a kemény megtorlások. Szerencsére a ragyolci lakosokat nem érintette a kitelepítés, az ún. lakosságcsere, ami Magyarország és Csehszlovákia között zajlott, de a birtokaikat elvették. A helyzet 1948-ban enyhült, viszont elkezdődött a falu szocializálódása. A falu nevét hivatalosan Radzovcére változtatták, ebben az évben lett létrehozva a tizenegy éves, háromosztályos középiskola. 1950-ben létrejött az MNV, 1951–1955 között megépült az új Ragyolci Kultúrház. 1952-ben megalakult Ragyolcon az MO Csemadok, 1970-ben a helyi tánccsoport, 1972-ben az irodalmi kör, 1974-ben pedig a Nógrád tánccsoport.^[2] 1956-ban megalakult a helyi JRD és a pékség. Szemben az MNV-vel megnyílt az új vegyesbolt.

1958-ban Ragyolcból kivált és önálló települést hozott létre a két puszta: Sátoros és Bükrétpuszta, amely a Sátorosbánya nevet kapta. Ez a két helység többségében szlovák kolonisták által lakott. Ezek után változott a falu arculata, a régi házakat lebontották, nem egyszer jelentős építészeti örökséget. Az IBV-projekt kapcsán rengeteg új családi házat építettek. Az utakat leaszfaltozták és néhol járdák is épültek. 1963-ban megépült az új vasútállomás. 1965-ben Ragyolc határában létesült egy úttörőtábor 250 gyermek számára. Később fölépült az üzletközpont, mely a Jednota tulajdona volt és az új iskola épületével egyetemben található. 1989 novemberében véget ért a kommunista párt uralkodása és új demokratikus fejlődés kezdődött Csehszlovákiában. A lakosság növekedése Ragyolcon sokáig pozitív trendet mutatott.

Népessége szerkesztés

2001-ben 1600 lakosából 1154 (72,1%) magyar és 364 (22,8%) szlovák.

2011-ben 1574 lakosából 1059 magyar és 404 szlovák.

A lakosság összetétele nemek szerint:

férfi: 787 fő (49,2%)
nő: 813 fő (50,8%)

Lakosság összetétele életkor szerint:

0-14 fiú+lány együtt: 264 fő (16,5%)
15-54 nők: 464 (29%)
15-59 férfiak: 513 (32,1%)
55+ nők, 60+ férfiak együtt: 359 (22,4%)

A lakosság alakulása:

Év	Lakos
1828	599
1869	913
1900	1019
1930	2244
1940	1832
1948	2307
1970	1929
1991	1655
2004	1601
2006	1600
2011	1574

Sport szerkesztés

A település futballcsapata a környéken jól ismert OŠK Radzovce, amelyet 1928-ban alapítottak. Említésre méltó 1981. szeptember 19., amikor a még Slovan Radzovce nevű csapat barátságos mérkőzést játszott a híres Ferencváros TC csapatával. Az eredmény 6:1 lett a vendégek javára^[forrás?]