Rajecfürdő

üdülőtelepülés Szlovákiában

Rajecfürdő (szlovákul Rajecké Teplice) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Palosnya tartozik hozzá.

Rajecfürdő (Rajecké Teplice)
A tó körüli park.
A tó körüli park.
Rajecfürdő címere
Rajecfürdő címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangváros
Első írásos említés1376
PolgármesterKatarína Hollá
Irányítószám013 13
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség2841 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség239 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság411 m
Terület11,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′, k. h. 18° 41′Koordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 18° 41′
Rajecfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajecfürdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 12 km-re délnyugatra sziklákkal övezett festői völgykatlanban fekszik. Üdülőváros és gyógyfürdő 38 °C-os melegforrásokkal. Már a kora középkorban ismert volt. Kádfürdője és strandfürdője van.

Nevének eredete szerkesztés

Nevének előtagja Rajec közelségére (szlovák rajec = ’kis édenkert’), utótagja pedig a településrész jellegére, fürdőjére utal.

Története szerkesztés

1376-ban Nagy Lajos király oklevelében Tapolcha néven említik először. Ebben az időben az egész Rajec-völgy a lietavai váruradalomhoz tartozott. 1496-ban a Szapolyaiak birtokaként "possessio Toplycza" néven szerepel. Néhány jobbágycsalád lakta, akik földműveléssel, állattartással és favágással foglalkoztak. Később malmot és fűrésztelepet is említenek itt. Birtokosai a Szapolyaiak után Kosztka Miklós, majd 1558-tól Thurzó Ferenc lettek. Thurzó Ferenc után 1585-ben fia, György örökölte a birtokot. A Thurzók jól ismerték a Rajec-völgy gyógyforrásait és ők voltak azok, akik a fürdő kiépítésébe belekezdtek. 1610-ben megépült az első kőépület 7 vendégszobával. A nádor, aki maga is krónikus isiászban szenvedett gyakran látogatta a fürdőt. Halála után örökségét felosztották és a fürdő is rossz állapotba került. A fürdőélet csak a 18. század végén pezsdült fel újra, amikor új fürdőépület és medencék épültek.

1793-ban megtörtént a gyógyvíz első elemzése is. 1784-ben 4 házában 5 családban 27 lakos élt. 1828-ban 8 háza és 89 lakosa volt. A fürdő megújítása és további kiépítése a 19. században is folytatódott. 1858-ban már 80 állandó vendég szállhatott meg. Tovább folytatódott az épületek és parkok építése. A fejlődés 1889-ben különösen nagy lendületet kapott, amikor Károly Lajos főherceg és felesége ide látogatott. 1899-ben megépült a Zsolna és Rajec közötti vasútvonal, ami megkönnyítette megközelítését. A második világháború alatt súlyos harcok folytak területén. A háború után termálvizes úszómedence épült és a tavat alakították ki gyógyászati célokra. A környező parkosított területeket is megnyitották a nyilvánosság előtt. A fürdőtelep 1951-ben lett önálló község, addig Kunfalvához tartozott. 1959-ben hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánították, az 1960-as árvízben súlyos károkat szenvedett. 1989-ben kapott városi címet.

Népessége szerkesztés

2011-ben 2833 lakosából 2730 szlovák volt.

Neves személyek szerkesztés

  • Palosnyán született 1912-ben Jozef Gabčík szlovák katona, Reinhard Heydrich egyik merénylője

Nevezetességei szerkesztés

  • Gyógyforrásai évszázadok óta ismertek. 1500 m mélységből öt 38 fokos gyógyforrás tör fel, mely idegrendszeri és mozgásszervi panaszok enyhítésére alkalmas. Mai fürdőépülete 1932-ben épült.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban, Batthyány Vilmos nyitrai püspök szentelte fel augusztus 15-én.
  • Laura termálfürdő.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások szerkesztés