Rakowicki temető

történelmi temető Krakkó Óvárosában

A Rakowicki temető, korábbi nevén Városi temető (lengyelül: Cmentarz Rakowicki, illetve Cmentarz Miejski) 1803-ban megnyitott temetkezési hely Krakkóban. Az egykori Óvárosban (Stare Miasto) létesítették, amit az tett szükségessé, hogy a megszálló osztrák hatóság felszámoltatta a Régi Mária temető. Nevét a mellette futó Rakowicka utcától nyerte, ami a 2 km-re lévő Rakowice faluba vezetett. Területe napjainkban 42 hektár. Számos jeles krakkóit temettek ide, köztük Szent II. János Pál pápa szüleit és testvérét.

Rakowicki temető
Közigazgatás
Ország Lengyelország
TelepülésKrakkó
VárosrészÓváros
Létrejötte1803
Korábbi neveiVárosi temető
Híres halottakA Rakowicki temetőben eltemetett személyek
Földrajzi adatok
Területe42 000 m²
Elhelyezkedése
Rakowicki temető (Krakkó)
Rakowicki temető
Rakowicki temető
Pozíció Krakkó térképén
é. sz. 50° 04′ 32″, k. h. 19° 57′ 14″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 32″, k. h. 19° 57′ 14″
Rakowicki temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakowicki temető témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A kezdetben 5,6 hektáros sírkertet 1803-ban nyitották meg, az előkészítő munkák 1800 és 1802 között folytak. Területét az egykori Prądnik Czerwony falu határában, a Bosacki majorságnál jelölték ki. Létesítését II. József császár egy 1784-ben kiadott pátense tette szükségessé. Ez tilalmazta a városközpontokban lévő templomkertekbe való további temetkezést. A temetőt a megszálló osztrák hatóságok hamarosan 10 holddal bővítették. A földet a szomszédos karmelitáktól vásárolták 1150 osztrák aranyért. A fenntartás költségeit Krakkó és azok a környező települések viselték, amelyeknek jogukban állt itt temetkezni. Ezek a következők voltak: Rakowice, Prądnik Biały, Prądnik Czerwony, Olsza, Grzegórzki, Piaski, Bronowice Wielkie, Bronowice Małe, Czarna Wieś, Nowa Wieś, Krowodrza, Kawiory.

Az első temetésre 1803 januárjában került sor. A 18 éves Apolonia Lubowieckich Bursikowát búcsúztatták, aki 1803. január 15-én halt meg.

A temető eztán folyamatosan bővült és gyarapodott. 1807-ben épült egy kút, 1812-ben pedig egy tekintélyes keresztet állítottak fel közadakozásból. 1836-ban további 10 hold földterületet vásároltak meg 5000 aranyért a karmelitáktól, amit 1840. november 2-án szenteltek be. 1839-ben Karol Roman Kremer építész tervei alapján parkot létesítettek és falkerítést emeltek, melyet a Mindenszentek templom bontásakor kinyert anyagból húztak fel. 1863-ban a város több, mint 5 hold méretű telket vásárolt a szomszédoktól, részben ismét a karmelita rendtől, részben Walery Rzewuski földtulajdonostól. 1866 szeptemberében szentelték fel az új részt, és egy járvány miatt a temetkezések azonnal meg is kezdődtek itt. További bővítésre 1886 őszén került sor, amikor 15 holddal gyarapodott a sírkert. Új főút épült, amelynek mentén többek között Jan Matejko festőt és Maciej Jakubowski gyermekorvost, a Jagelló Egyetem rektorát temették el. 1933 és 1934 folyamán ismét 15 hektáros bővítésre került, ekkor érte el a sírkert mai méretét.

A hatóságok 1856-ban új kápolna építésére adtak engedélyt. Az építést ismeretlen okból azonban csak 1861-ben tudták megkezdeni, és 1862-ben fejezték be. A Krisztus Király Feltámadása (Zmartwychwstania Chrystusa Króla) kápolna Anna és Ludwik Helcel gazdag krakkói polgárok adományából épült meg egy korábbi fatemplom helyén. 1877-ben irodaépületet és halottasházat is építettek Salomon Saare tervei szerint.

A temetőt 1976-ban műemléki nyilvántartásba vették.

1981-ben civil kezdeményezésként megalakult a Krakkói Polgári Városvédő Bizottság (Obywatelski Komitet Ratowania Krakowa), ami a városi temetők ápolásával, védelmével is foglalkozik. Éves jelentéseket készít a történelmi sírok állapotáról, és együttműködve több temető vezetőségével, illetve a hatóságokkal, gondoskodik az állaguk megóvásáról.

A Rakowicki temető fenntartásáról napjainkban a szomszédos katonai temetővel együtt gondoskodnak.

Jelentősége szerkesztés

A nekropolisz Krakkó fontos temetkezési helye, ahol a város polgárai, köztük a kultúra és a tudományos élet neves alakjai, politikusok, a függetlenségi mozgalmak résztvevői és ismert családok tagjai találtak végső nyughelyet. Külön parcellákban nyugszanak a novemberi, a januári és a krakkói felkelés, az I. világháború, a lengyelországi hadjárat, a II. világháború és a Lengyel légió hősei, a nácizmus áldozatai és az 1945-ben elesett szovjet katonák.

Maga a temető jelentős történelmi és művészeti értéket megtestesítő műemlék. Számos síremlék neves alkotók – így Teofil Żebrawski, Feliks Księżarski, Sławomir Odrzywolski és Jakub Szczepkowski építészek, valamint Tadeusz Błotnicki, Wacław Szymanowski és Karol Hukan szobrászok – munkája.

A temető a Sandomierzből Tyniecbe vezető Kis-Lengyelországi Szent Jakab zarándokút mellett fekszik.

Galéria szerkesztés

Híres elhunytak szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cmentarz Rakowicki című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.