Regéc

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Regéc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Regéc
A regéci vár (2996. számú műemlék)
A regéci vár (2996. számú műemlék)
Regéc címere
Regéc címere
Regéc zászlaja
Regéc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterBakos Ferenc (független)[1]
Irányítószám3893
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség65 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség2,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,21 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 21° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 21° 20′ 40″
Regéc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Regéc
Regéc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Regéc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regéc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Zempléni-hegység középső részén helyezkedik el, a vármegyeszékhely Miskolctól 64 kilométerre légvonalban, északkeletre.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Telkibánya, északkelet felől Nagyhuta, kelet felől Háromhuta, dél felől Mogyoróska, nyugat felől pedig Fony. A legközelebbi város a 19 kilométerre fekvő Gönc.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, Fony vagy Háromhuta (Óhuta) érintésével, a 3716-os úton.

Története szerkesztés

Regéc neve szláv eredetű, szarvat jelent. Regécet 1298-ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó.

Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. A kolostor 1612-ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert. Feltételezett helye a Regéchez közeli Barát láz-dűlőn, Óhutától 500 méterre, a 3716-os út mentén fekszik.[4]

A várat a 13. században építette feltehetőleg az Aba nemzetség; 1307-ből származik róla az első adat. Egy időben a Rákócziak is birtokolták. II. Rákóczi Ferenc itt élt ötéves koráig. A szabadságharc bukása után az osztrákok több más várral együtt lerombolták. Ekkor a település is elpusztult. 1750-ben több környező településsel együtt Trautson herceg telepítette be újra, német telepesekkel.

Idézetek Regécről szerkesztés

szörnyű rázásait és lökéseit egyedül a regétzi vár elpusztult falainak meglátása tűrette el velem
Kazinczy Ferenc (1790)
Mogyoróska, Regécke,

jajj, de nagyon szegényke,
kenyere is kevéske,
csak egy kicsi lepényke.

– Régi mondóka. Idézi Rockenbauer Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon című, 1979-ben forgatott filmsorozatának első epizódjában, a 30. percben

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kormos István (független)[5]
  • 1994–1998: Kormos István (független)[6]
  • 1998–2002: Kormos István (független)[7]
  • 2002–2006: Kormos István (független)[8]
  • 2006–2010: Kormos István (független)[9]
  • 2010–2014: Kormos István (független)[10]
  • 2014–2019: Bakos Ferenc (független)[11]
  • 2019-től: Bakos Ferenc (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
82
78
76
63
63
65
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 1,2% bolgárnak, 1,2% németnek, 1,2% ruszinnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 7,4%, görögkatolikus 29,6%, felekezeten kívüli 6,2% (12,3% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% lengyelnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 12,7% református, 28,6% görög katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Szent Fülöp és Jakab kolostor, Regéc-Óhuta ⋆ A pálos rend építészeti emlékei. A pálos rend építészeti emlékei. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  5. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Regéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. Regéc Helységnévtár
  14. Regéc Helységnévtár

További információk szerkesztés