Reichersberg

község Ausztriában

Reichersberg osztrák mezőváros Felső-Ausztria Ried im Innkreis-i járásában. 2021 januárjában 1585 lakosa volt. Reichersberg 1084-ben alapított ágostonos apátságáról ismert.

Reichersberg
A reichersbergi apátság
A reichersbergi apátság
Reichersberg címere
Reichersberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásRied im Innkreis-i járás
Irányítószám4981
Körzethívószám07758
Forgalmi rendszámRI
Népesség
Teljes népesség1511 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság347 m
Terület21,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 19″, k. h. 13° 21′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 19″, k. h. 13° 21′ 41″
Reichersberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichersberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Reichersberg a Ried im Innkreis-i járásban
 
A Szt. Mihály-plébániatemplom
 
A münsteueri Szt. Péter és Pál-plébániatemplom

Reichersberg a tartomány Innviertel régiójában fekszik, az Inn jobb partján, a német határ mentén. Területének 12,8%-a erdő, 72,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 11 települést és településrészt egyesít: Fraham (44 lakos 2021-ben), Hart (251), Hübing (90), Kammer (67), Linn (1), Minaberg (41), Münsteuer (177), Pfaffing (27), Reichersberg (798), Sindhöring (10) és Traxlham (79).

A környező önkormányzatok: északkeletre Antiesenhofen, keletre Ort im Innkreis, délkeletre Sankt Martin im Innkreis, délnyugatra Mörschwang, északnyugatra Bad Füssing (Németország).

Története szerkesztés

A reichersbergi apátságot 1084-ben alapította a birtokán Dietburga és Wernher von Reichersberg, miután egyetlen fiuk egy balesetben meghalt. A 17. században az épületkomplexum nagyrészt leégett; újjáépítésekor kapta mai, barokk stílusú megjelenését. Reichersberg (és az egész Innviertel) 1779-ig Bajorországhoz tartozott; a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke ítélte Ausztriának. A napóleoni háborúk alatt rövid időre visszatért a francia bábállam Bajországhoz, de 1816 után végleg Ausztriáé lett. Az 1938-as Anschluss után a települést a Harmadik Birodalom Oberdonaui gaujába sorolták be. A nemzetiszocialista hatóságok 1940-ben felszámolták a kolostort, épületeibe pilótaiskolát költöztettek. A második világháború utolsó napjaiban az apátság kanonokját és gondnoknőjét volkssturmisták agyonlőtték. A háború után Reichersberg visszatért Felső-Ausztriához.

Lakosság szerkesztés

A reichersbergi önkormányzat területén 2021 januárjában 1585 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 1400-1600 körül stagnál. 2019-ben az ittlakók 86,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 6,1% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,9%-a római katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 2% mohamedánnak, 1,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,7%) mellett a horvátok alkották 0,6%-kal (8 fő).

A népesség változása:

2016
1 532
2018
1 511

Látnivalók szerkesztés

  • a reichersbergi apátság
  • a Szt. Mihály apátsági és plébániatemplom
  • a münsteueri Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
  • a Doblkapelle kápolna és a mellette álló védett "Császárhárs"

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reichersberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.